-
Lehoczky Károly A Népszabadság február 12-i számában olvastam dr. Sereg Mátyás Kinek jó, ha mindenkinek rossz? című cikkét. Az ország és a nép figyelmen kívül hagyott érdekeire világítottak rá okos, és igaz mondatai, szép szavakkal. „Merre tovább?” kérdésére csak azt tudom válaszolni, hogy előre és azonnal, a szakemberek, és nem a hivatalnokok kijelölte úton.

Szeretném felhívni a közfigyelmet arra, hogy a nemzeti vagyon jelentős részét alkotják az egészségügy épületei, felszerelése és az egészségügyi dolgozók szaktudása. Az egészségügyi intézmények jelentős méretű „nagyüzemek”, hatalmas mennyiségű lekötött tőkével, a foglalkoztatottak ezreivel, sokmilliárdos pénzforgalommal. Ennek a vagyonnak az észszerű és gazdaságos működtetése az ország és az országlakosok megkerülhetetlen érdeke.

Ez az érdek az eddigiekben figyelmen kívül hagyatott. A befektetett hatalmas mennyiségű pénz és szellemi tőke gazdaságtalan működtetése nemcsak pazarlás, hanem bűn is. Ez a nemzeti kincs a nemtelen politika játékszere lett.

A gazdaságosság feltétele a leggazdaságosabban működtethető, legkorszerűbb intézményekbe koncentrálni a kapacitásokat. A kapacitások maximális kihasználása, a diagnosztikai részlegek és a műtők több műszakban történő működtetésével, valamint az egynapos ellátás kiterjesztésével stb. A szétaprózott, korszerűtlen intézmények kiszervezése az egészségügy keretei közül, más célra, szociális vagy egyéb célra történő hasznosításával, vagy értékesítésével, esetleg felszámolásával.

A rendelkezésre álló pénz és humán tőke ésszerűtlen és gazdaságtalan működtetésének lett az eredménye a folyamatosan megújuló adóssághegyek kialakulása. A volumenkorlát fűnyíróelv szerinti kiterjesztése a gazdaságosan működtethető intézményeket is ellehetetlenítette, állaguk leromlott, a keresett és gazdaságos kapacitásaikat is leépíteni kényszerültek. Megtorlatlan bűnös intézkedés kárhoztatja a rákbetegek ellátását szolgáló intézmény operáló osztályait ágyaik üresen tartására, és sebészeik pihentetésére, amikor sorban állnak a rákos betegek, akiknek nincs idejük várni!

A kilátástalanná vált helyzetben a kórházak humán tőkéje, szaktudása értékesítése céljából, lábával szavaz! Nem erre van szüksége az országnak, hanem az egészségügy egészének az átszervezésére az alapoktól, beleértve a tulajdonosi szerkezetet és a finanszírozás céljának és mértékének az újragondolását is. Az ellátás kapacitásai, az egyre növekvő egészségügyi kiadások okán, csak a gazdaságosság elveire támaszkodó átszervezés után alakulhatnak ki. A kapacitások mértékét a kereslet, a kínálat, és a gazdaságosság alapelveire támaszkodva, az igényeket rugalmasan követni képes szerkezetben ésszerű kialakítani, nem központilag, politikai alkuk eredményeként meghatározni. Az eddigi merev, osztálykeretekre támaszkodó ellátórendszerben megváltoztatást is magában foglaló szerkezeti felépítést érdemes kialakítani.

E teendők végrehajtása, a fel nem soroltakkal együtt, tovább nem halasztható.

Dr. Vadász Gábor orvos

Kapcsolódó cikkek: Minőségi romlás a felsőoktatásban | Szakmánk, jövőnk, etikánk | Ütközőzóna Európa határán | Nem a több pénz gyógyít? | Válságban a kórházak