komszomol | 2010. március 18. | 08:19:48

Az elvtárs megszólítást a Pozsgay, és Sólyom típusú elvtársak járatták le. Sajnos annak idején őket is így szólították, pedig "elvtelen társ" lett volna a helyes kifejezés.

Szakura | 2010. március 18. | 07:06:56

Vonáné (meg a jobbikos nők férjei) meg jól teszik, ha életük párját Domestosszal várják a kampányrendezvényekről. És néha egy AIDS-teszt is praktikus.

Szakura | 2010. március 18. | 06:37:40

Imádom a köldöknéző pasikat. Vonáék papolnak nekünk a Szentkorona-tanról, megismertetnék velünk a rovásírást, de addig is igen jól érzik magukat a sok rosszéletűvel. A köldöknézők meg elemzik a stílust.

lényeglátó | 2010. március 18. | 05:32:56

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Hétköznapok és filozófiák | 2010. március 17. | 22:07:01

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Hétköznapok és filozófiák | 2010. március 17. | 20:17:33

Kedves karpinetz!
Igazad van, magam is gúnyolódva írtam a „hagyjuk”-at.
Azt mondod, mesterkélt írás Láng Zsuzsa cikke. Nem fiatalos. Nem bizony. Sőt én kicsit szigorúbban fogalmaznék: szimpla majmolás.
Nagyon kevesen művelik ezt a stílust megfelelően, néhányan talán a Magyar Narancsnál… A genezis – már amennyire én képben vagyok – Kovács, Megyesi, sajátos módon, még nem is az ÉS-nél, hanem a Magyar Ifjúságnál…
Szerintem Láng Zsuzsa tehetségtelenül „fiatalos” stiliszta, s ami még nem volna baj, ti. a baj ott kezdődik, ahol ő is majmolni kezdi a Nagy Férfit. Ilyen értelemben a megszólaláson túl is hasonlít a szánalmaska Babarczy Eszterkére (például, vagy pl. a farkincázó Morvaira), ráadásul Babarczy nem is Bojtárt, Megyesit, Kovácsot, hanem az epigonokat: Uj Pétert, Tóta W.-t, Bayert utánozná (saját bevallása szerint). Utánozná, ha bírná. De stilárisan is csak a hülyeség tódul ki belőle minduntalan. És egyre nagyobb hülyeség, ma már ő is a „szebb jövő” hirdetésénél tart. Bár, még (?) nem a Népszabadságnál, ez igaz.
Tehát egyetértek Veled, ne hagyjuk, szóljunk róla – kb. ennyit tehetünk –, mondjuk el, ismételjük a szörnyű banalitást: kevesebb több volna. Ha nincs mondandója az újságírónak, vagy ha a némi mondandókához nem talál adekvát stílust, akkor üdvösebb hallgatni.

karpinetz | 2010. március 17. | 18:25:24

Hétköznapok és filozófiák: "Na, de hagyjuk!"
Nem, ne hagyjuk. Amennyiben a NOL mérvadó, színvonalas napilappá kíván emelkedni, akkor nem kellenek a belpolitikai cikkei közé ilyen hányaveti, bulváros írások. Ez a szöveg nem fiatalos, hanem mesterkélt és lapos. "Elnök visszanyalva" - hogy lehet ilyen pocsék, a tartalomról semmit nem mondó, szinte gusztustalan címet adni?

Hétköznapok és filozófiák | 2010. március 17. | 17:46:54

Arról beszéltem, hogy az újságírók nem szuverén módon (s főként nem kultúráltan!) befolyásolják a közbeszédet, a közgondolkodást, hanem – egy-két, de inkább egy, mint két markánsabb egyéniség kivételével – a pártidomárok önkéntes papagáj-kommandósaiként.

Láng Zsuzsának (mint stilisztának) egyetlen mentsége lehet(ne), ha az imperatívuszát iróniának minősítenénk, ám valójában az sem mentség. Részint azért, mert a „hagyjuk” nem irónia, hanem csak amolyan defetista női hisztike, részint azért, mert Láng Zsuzsának nem ironizálnia kéne hisztérikusan, hanem világosan, érthetően, tárgyszerűen le kellene írnia (ti. erre van újságírói igazolványa!), hogy miért autentikus kifejezés pl. az elvtársiasság.

Fönntartom: Láng Zsuzsa cikkében nincs gondolat. Csak indulat van. Mármost az indulatot nevezi József Attila meg nem gondolt gondolatnak. Ettől butul a nép, mert egyébként sem tudja a jámbor, hogy mi a különbség a kijelentő mód, a fölszólító mód, az ironikus imperatívusz között, míg a zagyva szövegektől még jobban összezavarodik.

Nem ténymegállapítás (mert nem tudom bizonyítani, nem vagyok sajtótörténész stb.), csupán fölvetés: nem az újságírók igényesebb, szakszerűbb, irodalmibb szóhasználata, fogalmazási kultúrája (ti. olyan nincs) determinálja a politikai retorikát, ahogyan annak lennie kéne, hanem fordítva történik. A politikai papagájidomárok diktálják a „tematikát” is, a „retorikát” is, vagyis a teljes terminológiát.
Na, de hagyjuk!

Hétköznapok és filozófiák | 2010. március 17. | 17:46:29

gezapet | 2010. március 17. | 08:45:52
… az írásod egy szellemi önkielégítés, nem több, nem kevesebb. Nem zsigeri kijelentés az idézett mondat, ("..az elvtársiasságot meg HAGYJUK,..) hanem egyszerű ténymegállapítás. Ettől kezdve az erre épülő összes többi megállapításod önleleplezően téves okoskodásnak tűnik számomra.


Jó. Ha viszont bebizonyítom, hogy a ténymegállapítást kijelentő módban teszi az, akinek nem célja a magyar nyelv gyalázása, továbbá, ha bebizonyítom, hogy Láng Zsuzsa szövege („ténymegállapítása”) fölszólító módban íratott, akkor már nem „téves okádás”, amit írtam?
Ugye, hogy az?! Ha a vaskos okádás szót akarod ideöklendezni, mert nemigen tudsz egyebet, nem ismered a kijelentő és a fölszólító mód közti különbséget stb., akkor azt fogod ideokádni. Illyési parafrázissal szólván, hol okádás van, ott okádás van minden okádásban...

Láng Zsuzsa: „… az elvtársiasságot meg hagyJUK, már önmagában szitokszónak minősül minden oldal, minden párt retorikájában”.

Ha ez ténymegállapítás, akkor hamis, sőt ostoba kijelentés. Az MSZP (s különösen az általában vett baloldal) retorikájában ugyanis nem szitokszó az elvtársiasság. Nem használják ugyan az elvtárs kifejezést (paradox módon néhány Vitányi és Havas kivételével – ők inkább ötvenhat kapcsán különböztek össze!), szóval nem használják, legalábbis nyilvánosan nem, de szitkozódni sem szoktak általa. És ami, látod csak, látod, már valóban ténymegállapítás – részemről.

(folyt. köv.)

Szakura | 2010. március 17. | 13:50:39

Egyébként a hajdúböszörményi kemény jobbosok nemigen tanulnak. Most Vona szeretője túrja ki őket a levesestál mellől, annak idején meg - még a MIÉP idején - a pesti keménymag baseballütővel vigyázta, jól szavazzanak a vidéki bugrisok.

Szakura | 2010. március 17. | 13:33:02

Hát azért nem Láng Zsuzsa az érdekes, inkább a Magyar Hírlap-cikk. Úgy látszik, Vona úr mindent bevet. Innentől nézve azért másképp fest, bármit mutatnak kifelé, rothad az a párt is.

értelmetlenségi | 2010. március 17. | 13:01:33

Kronstein Gábor: "Láng Zsuzsa cikkét zavaros gondolatok, dupla fenekű következtetések kuszaságának látom."

Sajnos, egyet kell értenem. Azért sajnos, mert Láng Zsuzsát még fűzfa korából ismerem: rendkívül tehetséges újságírónak tartom, annak ellenére, hogy ez az írása bizony nem a műfaj remeke. Pedig Zsuzsa remekül bánik a szóval, stílusában még mindig megvan a megnyerű fiatalosság, de ezúttal ez a stílus nemhogy nem találkozott a témával, de messziről elkerülte azt.

Mikulka | 2010. március 17. | 12:25:26

Kedves Kronstein Gábor!
ha már az "elvtárs" szóról vitatkozunk: én ugyanúgy becsülöm e szónak eredeti értékét, mint ahogy mondjuk az eredeti történelmi árpádsávos zászlót, vagy az eredeti (a honfoglalásra utaló) turul madarat. de nem tudom becsülni a nyilas-uralomra utaló árpádsávokat, és a szintén arra utaló turulokat. nem tudom, e jelképek, szimbólumok valaha is visszanyerhetik-e eredeti jelentésüket, vagy örökre bemocskolódtak-e. ahogy sajnos az "elvtárs" kifejezés is.

Kronstein Gábor | 2010. március 17. | 11:11:07

Az elvtárs szónak becsületes múltja van. A magyar nyelvben 1837-ben fordult elő első ízben. Táncsics a Munkások Lapjában (1848) használta először
egybeírva. Megtalálható az egyik Jókai regényben is. Elvtársiasság szót a magyarban nemigen használjuk. Bajtársiasság járja helyette. De ez a tény
rámutat arra, hogy az elvtárs mély fogalmi rokonságban áll a bajtárssal. Idegen nyelvekben legalábbis.
Kossuth toborzó körútján az elvtárs jelentésű elvbarátim szót használta.
A szavaknak koronként nem csupán a jelentése, hanem az azt körülvevő
konnotáció is változik.Eljön az ideje, amikor az elvtárs szó legalább
a barátságosan semleges jelentésárnyalatát visszanyeri.

Kronstein Gábor | 2010. március 17. | 10:43:37

Láng Zsuzsa cikkét zavaros gondolatok, dupla fenekű következtetések kuszaságának látom. Még csak azt sem állítom, hogy az elvtársiasságra vonatkozó mondatát, ti. minden oldal, minden párt retorikájában szitokszónak használja, a tárgyszerű közlésen túlmenően helyeselné. Mondata a maga hányaveti kócosságában is hazug és bántó. a baloldalon vannak pártok, egyesületek, nagy számban egyének is,akiknek az elvtárs, az elvtársiasság tiszta szó. Legföljebb csúnyán visszaéltek vele.De elvek mindig is lesznek, társak is, akik - jó ügyért (is) osztoznak benne. Sanda dolog úgy tenni, mintha csak Rákosi használta volna e szót, noha élt vele
József Attila is. Bízom benne, hogy e megszólításról le fog kopni a kétértelműség és minden szenny, s akkor nívósabb cikkek soraiban foglal majd helyet, mint Láng Zsuzsáé...

csőrike | 2010. március 17. | 10:31:45

Ebből a cikkecskéből is látszik az, hogy mekkora a baj a szociknál. Ha már a korábban noname fasisztának tekintett Vona Gábor magánéletének a szintén fasisztának tekintett Magyar Hírlap - béli "leleplezésével" foglalkoznak a Népszabó hasábjain, akkor már tényleg nagy a gáááz:))))

imisti | 2010. március 17. | 09:46:49

Nana,chazoooo!
Csak úgy lassan a testtel!Lám,a baloldalon mennyi minden kiderült,és ha iaz,akkor bűn is!De mi van a jobboldali bűnökkel!?Hm,valahogy úgy intéződött,hogy ami kiderült sem lett bűn,most meg már azt mondjuk,hogy ki sem derülhet "onnan" semmi!És ha nem derül ki,akkor nem bűn,ugye?Ha már a kiderült bűn sem volt bűn!Naná!

chazoooo | 2010. március 17. | 09:17:39

"Állítólag Isten szeme mindent lát, de bűn csak az – ami kiderül"
Csúnya mondat, hazug, és nagyon erkölcstelen. Romboló hatású.
Remélem a cikkíró nem gondolja komolyan, hogy csak az a bűn ami kiderül!
Talán a föl nem derített bűncselekmények elkövetői nem bűnösök? Ugyanolyan bűnösök, mint azok, akik lebuktak.
Hívő létemre hiszem, hogy Isten előtt nincs titok. Előtte sok olyan bűn is létezik, ami a mai istentelen világban napi gyakorlat. Törvény előtt nem kell felelni ezekért a bűnökért.
De egyszer minden bűnért felelnünk kell. Legtöbbször még életünkben.
Vigyázzunk életünkre és a körülöttünk élőkre! Szüleinkre, testvéreinkre, gyermekeinkre. És ne relativizáljuk a bűnt!

gezapet | 2010. március 17. | 08:45:52

Hétköznapok és filozófiák | 2010. március 17. | 07:59:14
Valószínű meg kellett volna várni a reggeli (ébresztő)kávét, vagy teát, mielőtt megnyomtad azt az entert.
Nem tisztem megvédeni Láng Zsuzsát, valószínű nem is szorul védelemre, tehát csak megjegyzem: az írásod egy szellemi önkielégítés, nem több, nem kevesebb. Nem zsigeri kijelentés az idézett mondat, ("..az elvtársiasságot meg HAGYJUK,..) hanem egyszerű ténymegállapítás.Ettől kezdve az erre épülő összes többi megállapításod önleleplezően téves okoskodásnak tűnik számomra.
Láng cikke szerintem jó, élvezhető, nem kártékony, bár nem vitatom: bárki joga annak látni, ha ezt akarja.

Hétköznapok és filozófiák | 2010. március 17. | 07:59:14

Valami miatt a piszkozatot adta le a gép. Így helyes a hozzászólás:


„… az elvtársiasságot meg HAGYJUK, már önmagában szitokszónak minősül minden oldal, minden párt retorikájában.”


Zsigeri kijelentés, s épp ezért, ennél találóbban talán semmi sem példázza, hogy a mai újságírás mennyire kártékony gyakorlat. József Attila-i őspatkány-tevékenység. Terjeszti a kórt, és azáltal determinál.
Láng Zsuzsa imperatívusza („hagyjuk”) teljességgel defetista, önfeladó. Ne legyen félreértés, nem föltétlenül az „elvtársiasság” kifejezés mellőzésével van bajom (bár lehetne azzal is), ti. a mondat(rész) arról szól (zsigerileg), hogy „hagyjunk” MINDENT, ami a „pártok retorikájának” nem tetszik. Ezt nevezem totális defetizmusnak, a pártretorikákkal való teljes összeolvadásnak. Birkamentalitás? Az is, ám ami a lényeg, „őspatkány” az újságíró, mert nem alanyi (szuverén) módon alakítja a kultúrát, pl. a beszédkultúrát, hanem futkos pártretorikától pártretorikáig, s így híven terjeszti a verbális kolerát.
Ismétlem: Láng Zsuzsa újságírói mondata önleleplező. Na most teljesen mindegy, hogy a fölmérések szerint milyen az újságírás presztízse, hiszen az „őspatkány” sem szeretett lény, sőt kifejezetten utálatos „jószág”, mégis hatékonyan kártékony az, amit öntudatlanul művel.

Hétköznapok és filozófiák | 2010. március 17. | 07:56:02

„… az elvtársiasságot meg hagyjuk, már önmagában szitokszónak minősül minden oldal, minden párt retorikájában.”


Zsigeri kijelentés, és éppen ezért, ennél jobban talán semmi sem példázza, hogy a mai újságírás mennyire kártékony gyakorlat. Ama „őspatkány”-tevékenység. Terjeszti a kórt, azáltal determinál.
Láng Zsuzsa imperatívusza („hagyjuk”) teljességgel defetista. És nem föltétlenül az „elvtársiasság” kifejezés mellőzésével van bajom (bár lehetne azzal is), ti. a mondat(rész) arról szól (zsigerileg), hogy „hagyjunk” MINDENT, ami a „pártok retorikájának” nem tetszik. Ezt nevezem totális defetizmusnak, a pártretorikákkal való teljes összeolvadásnak. És ezért „őspatkány” az újságíró, azért, mert nem alanyi (szuverén) módon alakítja a kultúrát, pl. a beszédkultúrát, hanem „őspatkányként” futkos pártretorikától pártretorikáig, és terjeszti verbális kolerát.
Ismétlem: Láng Zsuzsa újságírói mondat önleleplező. És teljesen mindegy, hogy a fölmérések szerint milyen az újságíró presztízse, hiszen az „őspatkány” sem népszerű jószág, ám mégis hatékony az, amit öntudatlanul művel.