puli | 2010. augusztus 1. | 14:03:39

balumedve | 2010. augusztus 1. | 12:11:41

Megvalósíthatósági tanulmány , és hatásvizsgálat nélkül nem megy , sőt tervek nélkül sem .
Pedig az Uniós pénzek jönnek és ellenőrzésük nem megoldott.
Az állam több évtizede elő- elő veszi az ügyet,- miközben nagy számban készültek tanulmányok .

A szintézis és a szándék hiányzik .

VAHAVA projekt 7 éve indult több száz tudós foglalkozott a klíma változás lehetséges hatásaival és a válasszal - kérdem én hol a válasz !?

balumedve | 2010. augusztus 1. | 12:11:41

Úgy vélem egy ekkora horderejű, megaberuházásról mint a DTCS létesítése, kis hazánk jelenlegi pénzügyi/gazdasági helyzetében, megvalósíthatósági tanulmány hiányában lehet beszélni, de a mondanivaló megalapozatlan.
A DTCS létesítésén túlmenően részleteiben fel kellene tárni a Tisza hajózhatóságát lehetővé tevő beruházások jellegét és mértékét, az áruszállítás tényleges igénybevehetőségét az évi hajózhatósági időtartamban, az alkalmazható vizi szállítóeszközök gazdaságos felhasználhatóságát lehetővé tevő mennyiségét a dunai-rajnai hajózás követelményeire is tekintettel, stb.
Túl sok az alapkérdés, és a de jó is lenne gondolatvilág elégtelen...

tusa | 2010. július 30. | 17:11:04

Utánanéztem: az első Duna-Tisza csatorna tervet BALLA ANTAL készítette még 1791-ben! Szóval elég régi álom.

Ugyanakkor sokan nem tudják, hogy jelenleg is van egy Duna-Tisza csatorna, és ez a Puli által is említett Ferencz József csatorna. Még a Monarchia idején épült, hajózták is, de Trianon után ennek befellegzett.

puli | 2010. július 30. | 13:19:30

staropramen | 2010. július 30. | 12:42:30

A budapesti olimpia - nos ezt ellenzem !

tusa | 2010. július 30. | 13:02:59

Hagyok mást is szóhoz jutni ,-vagyunk annyian hogy számítottam a véleménycserére de nem jött be ,- közönybe fulladt .

Talán a téma elüt a megszokottól ....

tusa | 2010. július 30. | 13:02:59

Puli,

Távol áll tőlem, hogy megsértselek, ezért csak azt mondom: valami nem kerek a mondókádban. Csapongsz ide-ode, bedobsz szakmai szavakat, de nem koherens amit mondasz.

Fogjál kevesebbet, előrébb jutsz.

staropramen | 2010. július 30. | 12:42:30

puli | 2010. július 30. | 12:18:19
A budapesti olimpia előtt, vagy után kellene kezdeni építkezni?
Netán párhuzamosan?

puli | 2010. július 30. | 12:18:19

staropramen | 2010. július 30. | 11:00:13
tusa | 2010. július 30. | 10:58:20
Deák János | 2010. július 30. | 08:22:20

Az észrevételekkel egyetértek , egy országnak kell hogy legyenek megvalósítható ésszerű tervei és ehhez nagyon sok munka szükséges -főleg hogy jól is süljön el !
Ma az állam szerepe kiemelt ebben különösen nálunk mivel szinte minden intézmény melynek munkája ide szükséges állami kézben van .

A VITUKI például ebben a témában csak megfelelő szintről történő felhívásra végezhet munkát , de ugyan ezt mondhatom a BME-ről , vagy a mezőgazdasági főiskolákról, kutató intézetekről , az MTA klímakutatása is nagy fontosságú.
A szándékát tehát az államnak kell kifejezni ,-még akkor is ha a
törvényeket leginkább a politikus jogászok hozzák .Ha ez nincs akkor semmi sem működik.( lásd elmúlt 8 év ).

staropramen | 2010. július 30. | 11:00:13

puli | 2010. július 30. | 07:23:49
További kérdések:
A csatorna építési, üzemeltetési és karbantartási összegének , valamint a vvíz eljuttatás tetemes költségének meg kell jelennie az öntözővíz árában.
Létezik ma olyan növény ,amelyik ezekkel a költségekkel gazdaságosan termeszthető?
Segítek:nincs és nem is lesz.

tusa | 2010. július 30. | 10:58:20

puli | 2010. július 30. | 07:11:57

Nevedhez méltóan rágod a témát, de ez inkább csak álmodozás. Ilyen nagyságrendű beruházásra nincs pénz. Az új Széchenyi Tervben sincs róla egyetlen szó. Most még az ennél százszor kisebb beruházásokat is leállítják.

Kapirgálod a vízdíjat is, de meg kell mondjam Neked, hogy a termelők túlnyomó többségének nincs erre pénze. Épp ezért oly igen alacsony a meglévő öntözésre berendezett területek kihasználtsága… Az államnak kellene a vízdíjat, részben vagy egészben átvállalnia, lehetne az a mezőgazdasági támogatás egy adott formája.

A Duna-Tisza közének talaja egyáltalán nem jó minőségű. Silány, néhány aranykoronás homokról van szó. Itt minőségi árut termelni, nagy tömegben, csak akkor lehet, ha további beruházásokat végeznek el. Kinek van erre pénze?

Gondolom, Széles Gáborra gondoltál a thaiföldi virágcsokorral...

staropramen | 2010. július 30. | 10:30:02

puli | 2010. július 30. | 07:23:49
Értem én, csak annyit kérdeznék, hogy micsoda iszonyat mennyiségű vízhozamra kellene tervezni a DTCS-t ahhoz, hogy ezek az erecskék ne csak 5-6 km re hanem adott esetben 50-80 km re is naponta újrapótlandó öntözővizet szállítsanak?
Ez a konténerszállítós ötlet nem az enyém. A cikk szerzője veti fel mikor a kelet-nyugati áruszállítás viziútra való helyezéséről vizionál. Én csak megpróbáltam érzékeltetni, hogy nézne ki.

Deák János | 2010. július 30. | 08:22:20

A metró, a város környéki gyorsvasút hálózat, a Duna-Tisza csatorna az 50-es évek szüleménye (amikor elnyomás volt és Rákosi, de voltak mérnökök - ma is vannak). A vízi szállításra épültek a budapesti malmok (ma lakóparkok épültek a helyükön), a csepeli szabadkikötő és a dunatengeri hajózás a kiegyzés után illetve a Horthy korszakban valósult meg. De a rendszerváltás állította le Bős-Nagymarost, tette a ilág leglassúbb közlekedési hálózatává a Baross Gábor által zeniálisan magalkotott magyar vasutat. De jó, ogy vannak emberek, akik politika mentesen tudnak gondolkodni s előveszik az ételmes döntéseket. Nem a csigalassú és üresen döcögő szárnyvonalakat kell visszaállítani, hanem mindazt a bölcs dolgot, mit eleink (pártállástól függetlenül) kitaláltak, elkezdtek, csak mi nem fejeztük be kell elővenni, s ami belőlük jó, újra gondolni...

puli | 2010. július 30. | 07:34:44

tusa | 2010. július 29. | 15:32:22

"Javaslata tulajdonképpen a Videoton milliárdos tulajdonosának ötletét vezeti elő, aki a képzetlen munkaerőnek itt adna munkát. "

Van benne valami elégedetten hátradől ,és nézi a Népszabó cikkét- közbe frissen szedett tájföldi virágcsokor andalító illatát élvezi .

puli | 2010. július 30. | 07:28:43

maccs | 2010. július 29. | 02:48:43

"Baromság. Megint egy ötlet az előző évezred logikája szerint."
Kedves Macsek a Ferenc József Csatorna szerinted az elmúlt nyolc év ország pusztító szüleménye lenne !?
Pont Te mondod ezt aki a zöldek között a vizes élőhelyek egyik legaktívabb hozzászóló védelmezője vagy !?
Csá !

puli | 2010. július 30. | 07:23:49

staropramen | 2010. július 29. | 11:30:39

Tetszik a feltett kérdésed a csatorna öntöző víz fő és mellékágakat táplálna melyek a gravitációs vízelvezetés , esetenként szivornyása vagy szivattyús átemelés segítségével szükség szerint a levél erezettség mintájára behálózhatják a hátságot lehetővé téve a vízhasználatot a talajvíz további csökkentése nélkül .

A jelenlegi 4-8 m-alá csökkent talajvízszint nem kis mértékben az engedély nélküli magán vízkivételek és pazarló vízhasználatok következménye. Ugyan akkor a csökkenő talajvízkészlet miatt ez már a kutak kimerülését eredményezi .

Nem igazán hiszem hogy a hátságon tolóhajók konténereket szállítanának ( nem is tetszene) ,-de elvileg ez is megoldható .

puli | 2010. július 30. | 07:11:57

tusa | 2010. július 29. | 15:32:22

"Hazánkban, az öntözésre berendezett területből mostanság még 15% sincs kihasználva. "

Ha a jó minőségű élelmiszerek beszerzési forrása Hazánk lesz a honi áruház láncokban ,-akkor lesz pénzük a termelőknek az öntöző víz árának megfizetésére is .

Ha nem ez következik be várhatóan 2014 körül vendégek lehetünk saját hazánkban mert a föl a gazdag külföldieké lesz .

A Hon ( terület , lakosság , életkörülmények )védelme itt kezdődik !!!!

puli | 2010. július 30. | 07:03:21

A csatorna megépítése legalább 100.000 embernek biztosítana tartós megélhetést, és lényegesen több lakós számára jó minőségű és olcsó hazai élelmiszert .

A csatorna a Duna és a Tisza értékes vizes élőhelyei között nyitna határainkon belül biológiai folyosót .

Nagy lehetőséget jelent a keletkező vizes élőhelyek (víztározók )üdültetési hasznosítása is .

A hátság homok talaja áteresztő de mára adottak a technikai feltételek az elszivárgás szükség szerinti korlátozására .

A létesítés ideje most jött el , és ez egyben az élet szükséges és elégséges feltétele is , -mert víz nélkül nem megy .

Vízi út helyett ez az élet útja !

puli | 2010. július 30. | 06:51:53

A Duna-Tisza csatorna létesítése nagyon nagy jelentőségű
Hazánk számára .Az Alföld sivatagosodása élőhelyünk csökkenését
jelenti .Mezőgazdasági termelés vízhiányos területen egyre kevés-
bé végezhető .Az édes víz mint éltető elem a táj , a természet részé .

A mostani árvizek nem felejtethetik el hogy a Magyar Alföld valójában
vízhiányos terület .

Az élő Tisza az év nagy részében a környező 12 km széles meanderővön
át a terület talajvizét is megcsapolja .

A Tisza völgy vízhiánya csökkenthető a megépíthető csatorna által .

A klíma változása miatt a víz stratégiai cikk ,-hasonlóan az élelmi
szerhez .

A természet védelme a talajvíz utánpótlása , az öntöző víz ,-a mikro-
klíma javítása , a folyó vízhiányának csökkentése a kiemelt szempontok .

A hajózhatóság már érdekesebb téma mivel a tiszai hajózás a XX. század
eleje óta fura módon meglehetősen vissza esett ,-nem kis mértékben
határaink változásának is betudható ez .

tusa | 2010. július 29. | 15:32:22

Hazánkban, az öntözésre berendezett területből mostanság még 15% sincs kihasználva. Tehát a DTCS-nél az öntözés áldásaira hivatkozni teljesen megalapozatlan. De nem is ez az a valós ok amiért ezt forszirozza a szerző.
Javaslata tulajdonképpen a Videoton milliárdos tulajdonosának ötletét vezeti elő, aki a képzetlenmunkaerőnek itt adna munkát. Szóval talicskás százezrek dolgozzanak a gépek helyett.

Most, amikor még a folyamatban lévő beruházások egy részét is leállítják, teljesen időszerűtlen ilyemivel előhozakodni. Egyszerűen nincs forrás és a remélt célok se egyértelműek.

Hegyi | 2010. július 29. | 15:20:20

A megszólaló zöld embereknek igazuk van ! Az ember az egyedüli károsítója a
természetnek. Óh dicső természet! Pusztítsuk talán ki az embert,nehogy a ter-
mészet öntörvényeibe belekontárkodjunk.Elefántcsont tornyainkba húzódva me-
rengjünk a természet nagyságán,és bölcsességén,legfeljebb belepusztulunk a
csodálatba.Hiszen előbb,vagy utóbb úgyis elpusztulunk,miért építenénk akár
csatornát,akár vasutat ?

staropramen | 2010. július 29. | 11:30:39

Az ilyen decens délibábos álmok álmodóitól mindig megkérdezem:
Ön szerint a csatornától (ami ugye nem a Nílus) északra és délre hány km-re építhető ki gazdaságosan az öntözés?Mennyiben állítaná meg az abból kieső területek további kiszáradását?
El tudja Ön képzelni további méregdrága vízlépcsők megépítése nélkül, hogy Záhonytól mondjuk holland csatornahajók szállítanák a kínai konténereket, 5 kont/hajó mennyiségben?
Jó, hogy most az járja:merjünk nagyot álmodni, de ekkorát???

maccs | 2010. július 29. | 09:51:44

gol2

Nem érheti meg, mert a környezeti károkat nem lehet számszerűsíteni. Már csak azért sem, mert a rendszer komplexitása miatt olyan változások történhetnek amellyek lehet, hogy csak évek, évtizedek multán jelentkeznek.

gol2 | 2010. július 29. | 09:40:47

A vízi közlekedés fejlesztésének gazdasági szempontból ugyanaz a hátulütője, mint a közúténak: a köz megfizeti, aki használja, az meg nyer rajta. Ellentétben a vasúttal, ahol pályadíjat kell fizetni, nem is alacsonyat.
Tehát a közlekedési infrastruktúrát egységesen kell kezelni ahhoz, hogy egy-egy alágazat társadalmi hasznosságáról valós képet nyerhessünk. Ha ebből az derül ki, hogy megéri a természetátalakítás, vagyis a csatornaásás (ahol Pintér belügyminiszter úr (rab[szolga])munkához juttathatja a munkakerülőket) még úgy is,hogy a környezetnek okozott károkat is beleszámolják, nos akkor rajta. De ezt én sem hiszem.

maccs | 2010. július 29. | 02:48:43

Baromság. Megint egy ötlet az előző évezred logikája szerint. A kelet-nyugat irányú áruforgalom lebonyolítása a vasút megépítésével jó gondolat. Olcsóbb és kevésbé megalomán, mint a csatornaépítés. A Duna-Tisza közi vízhiány ráadásul azért áll fenn, mert az 1800-1900-as években vízrendezés címén becsatornázták a területet lecsapolva a mocsarakat. Itt is túllőtünk a célon, a folyamat átment az elsivatagosodás irányába. A csatornaépítés pedig olyan grandiózus beruházás, amely ismét hatalmas környezeti befolyással járna, rengeteg pénzből. Emellett dunaparti enberként abszolút a hajózás fejlesztése ellen vagyok, mert az a meglévő élő folyók átalakítását (mélyítését) feltételezi, amely további ökológiai gondokhoz vezet (pl. a talajvízszint csökkenése miatt további elsivatagosodást a Duna és a Tisza mentén!).