belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
25. péntek

Szabályok közé ékelt iskolai autonómia?

Készülőben a közoktatási törvény. Miként húsz év óta mindig, ez alkalommal sem előzte meg a törvénykoncepció elkészítését közoktatási stratégia megalkotása. Így a törvénytervezetből kell kiolvasni, összeilleszteni a tervezett stratégia egyes elemeit.

Miklósi László| Népszabadság| 2011. február 21. |21 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

murzilka | 2011. február 23. | 23:34:08

Kémiából én sem emlékszem sok kísérletre, ami a középiskolai tanulmányokat illeti. Számolni lehet, h kell, de unalmas. És nem is gondolkodtat úgy, mint a matematika v. fizika.

"Most azonban a középiskolai tananyagot lehozták általánosba, az általános iskola pedig nem végzi el alapozó küldetését."

???
Az általam ismert, jelenben használatos általános iskolai fizikatankönyv nagyjából azt tartalmazza, amit a több évtizeddel ezelőtti elődei.

"Csak az a diák boldogul, akit a szülei közvetlenül vagy magántanárok segítségével támogat a tanulásban, ill. ha a gyerek zseni a maga nemében."

Reáltárgyaknál természetes dolog (amit a mai diákok nem szoktak meg), h esetleg nem ért meg az ember mindent azonnal. Erőfeszítést kell tenni, gondolkodni, többször elővenni a könyvet. Mi is így tettük annak idején. Ha pedig többszöri próbálkozás után még a tankönyv sem érthető.... Hát, akkor ott vagy a könyvvel, vagy a diák képességeivel baj van. (Egyébként normálisabb tanároktól lehet kérdezni, manapság sokkal inkább mint régebben. Akár óra után ottmaradva.)

komszomol | 2011. február 23. | 09:51:28

"murzilka | 2011. február 22. | 18:44:08

Egyébként középiskolában már mi is csak tanári kísérleteket láttunk. (Pedig akkor még nem voltak fegyelmi problémák.) És teszem azt kémiából rengeteg számolással untattak minket."

A tanári kísérletek is kísérletek, de az én gyerekeim olyat sem igen láttak. Egyébként középiskolában (9. évfolyamtól) már helyes a számítás nyomatása, ha általánosban megalapozták az elvont gondolkodás képességét. Most azonban a középiskolai tananyagot lehozták általánosba, az általános iskola pedig nem végzi el alapozó küldetését. Csak az a diák boldogul, akit a szülei közvetlenül vagy magántanárok segítségével támogat a tanulásban, ill. ha a gyerek zseni a maga nemében. Ez azonban jogosan sem a szülőktől, sem a gyerekektől nem várható el. Ez a helyzet egy szemétség.

komszomol | 2011. február 22. | 19:17:38

"murzilka | 2011. február 22. | 18:40:13

Felsőtől kezdve viszont miből állt egy óra. Tanár elmondja a lecke szövegét, diák otthon bevágja, majd feleléskor visszamondja."

Akkor Te nagyon peches voltál, mert én 4 (középsulival együtt 5) budapesti iskolában sem ezt tapasztaltam, és egyik sem elitnegyedi volt.

2-3 ilyen tanárral találkoztam általános és középiskolában együttvéve. Egyik sem reáltárgyat tanított. A humán meg tényleg könyvből is tanulható.

murzilka | 2011. február 22. | 18:44:08

Kísérletek.
Általában a tankönyvek az új jelenségeket, összefüggéseket kísérletekkel szokták felvezetni. Ha a tanár ezeket nem mutatja meg, az valóban hiba. (Időnként eszközfüggő is a dolog.) Tanulói kísérleteket viszont sokan nem végeztetnek ma már, olyan szertelenek lettek a gyerekek.

Egyébként középiskolában már mi is csak tanári kísérleteket láttunk. (Pedig akkor még nem voltak fegyelmi problémák.) És teszem azt kémiából rengeteg számolással untattak minket.

murzilka | 2011. február 22. | 18:40:13

"tanítani tudtak is, meg akartak is. "

Hát akkor szerencséd volt. Nekem általánosban és középiskolában is volt olyan tanárom (előző rsz)aki rendszeresen nem tanított órán. Még fontos tárgyból is.

Tudod, azért fura amit írsz, mert első körben minden tanár azokhoz az eszközökhöz nyúl vissza, amelyekkel őt is nevelték, tanították. Ahhoz kell erőfeszítés, h másképp csinálja. Szóval, a fiataloknak nem kellene mást tenni, mint az emlékeikre hagyatkozni, s a beléjük ivódott "módszereket" alkalmazni. Hisz az annyira jó volt.

Az alsós tanításról mondanám egyedül, h figyelembe vette az életkori sajátosságokat valamelyest már akkor is. Felsőtől kezdve viszont miből állt egy óra. Tanár elmondja a lecke szövegét, diák otthon bevágja, majd feleléskor visszamondja. Jó esetben egy kis munkafüzethasználattal "feldobva". Persze egyes tanárok jobban magyaráztak, mások kevésbé. Ez lett volna az a hihetetlen tanítani tudás?

komszomol | 2011. február 22. | 15:04:00

"murzilka | 2011. február 22. | 11:52:43

mert a módszertani változatosságra nem helyeztek hangsúlyt."

Lehet jól tanítani változatosan, és kevésbé változatosan is, ha azonban rosszak a módszerek, akkor megette a fene a változatosságot. A szemléletességről például mit sem tudnak. Mi az elektromos árammal úgy ismerkedtünk, mint a vezetékben folyó folyadékkal, és ezzel a szemléletes modellel egy csomó jelenséget (ellenállás, feszültségesés, egyenáram, váltóáram, egyenirányítás stb.) kiválóan meg lehetett érteni. Most meg nyomatják a képleteket, és a gyerek szülői segítség nélkül általában nem ért semmit, vagy igen keveset. NEM VÉGEZNEK KÍSÉRLETEKET sem fizikából, sem kémiából. Ezek értenek az oktatáshoz? Nálunk minden fizika és kémia óra előtt a hetesek ott álltak a szertár előtt (kivéve ha doga volt).

komszomol | 2011. február 22. | 14:52:02

"murzilka | 2011. február 22. | 11:52:43

"Teljesen átlagos iskolákba jártam. Többe is. Sokkal jobb volt az oktatás, mint a gyerekeim lényegesen elitebbnek számító iskoláiban."

Nehéz elképzelni. Mert a tanárok személyi alkalmasságát nem nézték, mert minimális mennyiségben tanultak a tanárjelöltek pedagógiát, pszichológiát, "

Hogy mennyit tanultak azt nem tudom, de értettek hozzá, a mostaniaknak lehet hogy tanítanak, de a legalapvetőbb szinten sem értenek hozzá. Mindig jobban el tudtam magyarázni a gyerekeimnek dolgokat, mint a tanáraik.

Szó sincs róla, hogy nagyon lelkesedtem volna minden tanáromért, de el kell ismerni, hogy tanítani tudtak is, meg akartak is. Ezek a mostaniak se nem tudnak, se nem akarnak, és főleg az utóbbi a nagyon nagy baj.

hegyibe | 2011. február 22. | 13:27:13

Remélem az új közoktatási törvény eltörli a Közoktatás-politikai Tanács nevezetű gittegyletet, ahol régi úttörővezetők, és más oktatási selejtek rongálták a közoktatást.

murzilka | 2011. február 22. | 11:52:43

"Teljesen átlagos iskolákba jártam. Többe is. Sokkal jobb volt az oktatás, mint a gyerekeim lényegesen elitebbnek számító iskoláiban."

Nehéz elképzelni. Mert a tanárok személyi alkalmasságát nem nézték, mert minimális mennyiségben tanultak a tanárjelöltek pedagógiát, pszichológiát, mert a módszertani változatosságra nem helyeztek hangsúlyt. A "visszabüfiztetést" nem tudom jó oktatásnak tartani. És nehezen tudom elképzelni, h (főleg az előző rendszerben, de azt hiszem pár évtizede még nyugaton is így volt) érdemben hagytak teret a gyerekek önálló gondolkodásának, aktivitásának.

komszomol | 2011. február 22. | 00:09:30

"murzilka | 2011. február 21. | 20:53:51

Na ja. Az ország egyik legjobb iskolájában lehet. Csak nem a többiben. "

Teljesen átlagos iskolákba jártam. Többe is. Sokkal jobb volt az oktatás, mint a gyerekeim lényegesen elitebbnek számító iskoláiban.

HankHill | 2011. február 21. | 22:05:11

„A közoktatásban alkalmazottak – beleértve az intézmény nem pedagógus alkalmazottait is – mindennapi életvitelének meg kell felelnie a nevelő-oktató munkát végzők, azt segítők kiemelt erkölcsi követelményeinek, a fokozott társadalmi elvárásoknak.”
Na, ez lesz a legklasszabb...Előbb talán a Kedves Vezetőnek, és sleppjének kellene ebben példát mutatniuk, nemde? Aztán majd jövünk mi.Csak szépen sorban.

murzilka | 2011. február 21. | 21:01:45

Egyébként ebben az országban általánosan magas színvonalú oktatás sosem volt. Voltak (és biztosan vannak is)jó, sőt: nagyon jó szintű egyházi, magán-, vagy állami elitiskolák, de amit a többség kap az nem ez. Nemcsak a cigánygyerekek nem jutnak, jutottak jó képzéshez. Ezt is illene már észrevenni.

murzilka | 2011. február 21. | 20:53:51

Na ja. Az ország egyik legjobb iskolájában lehet. Csak nem a többiben.

komszomol | 2011. február 21. | 20:26:39

"murzilka | 2011. február 21. | 17:15:00

"A rendszarváltás tette tönkre."

Persze, mer előtte jó volt. A tanároknak lehet. A diákokat meg senki nem kérdezte. "

Én diák voltam az előző rendszerben, nem tanár. És jó volt.

murzilka | 2011. február 21. | 17:15:00

"A rendszarváltás tette tönkre."

Persze, mer előtte jó volt. A tanároknak lehet. A diákokat meg senki nem kérdezte.

Igaz, mára átestünk a ló túloldalára.

komszomol | 2011. február 21. | 16:35:43

"bozsós | 2011. február 21. | 16:11:24

Mivel a fent említett elvek tönkretették a magyar iskolarendszert,"

A rendszarváltás tette tönkre.

bozsós | 2011. február 21. | 16:11:24

"A minisztérium olyan változtatásokat tervez, amelyek szakítanak a rendszerváltás óta fundamentumnak tekintett oktatáspolitikai értékekkel. ... az iskolák, a pedagógusok szakmai autonómiáját, a fenntartók szektorsemlegességét, a pedagógusok, diákok, szülők fontos szereplőként való megjelentetését, valamint a kötelező ideológiától való mentességet."
Hajrá Hoffmann Rózsa! Mindent pont fordítva kell csinálni, mint a ballibek. Mivel a fent említett elvek tönkretették a magyar iskolarendszert, a rend és fegyelem visszaállítása csak javíthat a dolgon.

komszomol | 2011. február 21. | 15:11:46

A közoktatásban, ha nem mindenhol ugyanazt tanítják és ugyanúgy, akkor esélyegyenlőség nincs.

Hammada Patrol | 2011. február 21. | 14:56:33

Moderálási alapelvek- komment törölve -

latyek | 2011. február 21. | 10:06:28

Szerintem egy történész tudja - a kollégái sem lesznek kisebb akadályai mint az államtitkár asszony csodatevései.Magyarul,nincs pedagógus társadalom és szakma- sem!Ahogy más sincs!De örülök és egyetértek az olvasott véleménnyel!Trivialitás a felszabadulni istennek se akaró rabszolga.És nem hibátlan/sőt!/a rendszer.A szakmai vita - tisztázás meg történelmi messzeségben - a most éppen leváltani igyekezett múlt eleje!Üdvözlöm egy kollégiumból.Tudtam,hogy a pofozkodás szintjén vagyunk.

Irena | 2011. február 21. | 09:28:34

Moderálási alapelvek- komment törölve -

HIRDETÉS

A minisztérium olyan változtatásokat tervez, amelyek szakítanak a rendszerváltás óta fundamentumnak tekintett oktatáspolitikai értékekkel. Ezek közül itt csupán néhányat említek: az iskolák, a pedagógusok szakmai autonómiáját, a fenntartók szektorsemlegességét, a pedagógusok, diákok, szülők fontos szereplőként való megjelentetését, valamint a kötelező ideológiától való mentességet.

Hoffmann Rózsa megfogalmazása szerint „az iskolák autonómiája megmarad, de ez egy szabályok közé ékelt autonómia lesz.” Ismereteket fognak beemelni a Nemzeti alaptantervbe, továbbá bevezetik a kötelező kerettantervet. Így a helyi pedagógiai program tartalmi részében mintegy 10 százalékra csökken az iskolák, pedagógusok autonómiája. A pedagógusokat az állam által kirendelt szakfelügyelők ellenőrzik majd. A pedagógusok fi zetésüket ezt követően az államtól kapják. Az igazgatók kinevezésében is erősödik a központ szerepe. Lehet, hogy a munkáltató is az állam lesz? A tipikustól eltérő úton járó iskolák ezután nem törvény által biztosított feltételekkel, hanem egyedi minisztériumi engedély alapján térhetnek el a központi előírásoktól. Mindez az 1985 előtti szabályozást idézi fel. (Megjegyzendő, hogy egyes elemeiben már a pártállam is enyhített a korábbi szabályozáson.) A közeljövőben az igen erőteljes központi irányítás következtében kérdésessé válik az iskola, a pedagógus autonómiája. Ezáltal a tanító, a tanár szerepe az alkotó értelmiségiéből a központi akarat végrehajtójává válhat.

A korábbi kormányzati ciklusokban esetenként vitatott volt, hogy az egyes iskolafenntartók (pl. egyházak) megkapják-e teljes egészében a nekik járó normatívát. Ugyanakkor ennek nem volt elvi alapja, mindeddig alapértéknek, kiindulópontnak tekintették a szektorsemleges finanszírozás elvét. Immár azonban az egyházi intézmények kiemelt finanszírozásban részesülnek. Már az előző ciklusban is számos önkormányzat adta át anyagi okok miatt iskoláját egyházi fenntartónak. Az anyagi ösztönzés miatt (is) ennek ugrásszerű felgyorsulása várható. Önkormányzati és magániskolát működtetni előbb-utóbb akár luxussá válhat. Vajon ezután növekvő vagy csökkenő eséllyel fogja megtalálni a szülő a gyermekének azt az iskolát, amelyet szeretne?

HIRDETÉS

A rendszerváltás óta a pedagógusok mellett a diákok és a szülők is fontos szereplői az oktatási intézményeknek. Jogaik jelentős hangsúlyt kapnak a hatályos közoktatási törvényben. Az új koncepció a jogokat a kötelezettségekkel együtt kívánja megjelentetni. Ezzel együtt az eddigi egyetértési jog helyett csupán véleményezési jogot biztosítanának a diákok és a szülők képviseleteinek az iskola szervezeti és működési szabályzatának vagy házirendjének elfogadásakor. Miként nevelhetjük diákjainkat aktív állampolgárságra, amikor éppen a diákönkormányzat jogait készül csökkenteni a törvény?

A rendszerváltásnak köszönhetően az állami, önkormányzati iskolákban (is) megszűnt a kötelező ideológia. (Az egyházi intézmények a jelenlegi szabályozás szerint is eltérhetnek ettől.) Vélhetően az új közoktatási törvényben a kötelező ideológiai elemek is megjelennek. Remélhetőleg elírás azonban a tervezet azon kitétele, hogy az intézmény ellenőrzésekor a dokumentumok értékrendjének összhangját is ellenőriznék. (18. melléklet, 16. lábjegyzet)

A tervezet szerint a jövőben egyes erkölcsi előírások betartását is törvény szabályozná. „A közoktatásban alkalmazottak – beleértve az intézmény nem pedagógus alkalmazottait is – mindennapi életvitelének meg kell felelnie a nevelő-oktató munkát végzők, azt segítők kiemelt erkölcsi követelményeinek, a fokozott társadalmi elvárásoknak.” Miért épp a pedagógus mindennapi életvitelére írnának elő erkölcsi követelményeket?

Egy törvény működőképességét a szakmai és társadalmi vita, konzultáció és az érdemi egyeztetés alapozhatja meg. Az alapvető változtatásokat jelentő törvény koncepciójának szakmai és társadalmi vitájára azonban mindössze a karácsony előtti napok álltak rendelkezésre, hiszen a véleményeket december 30-ig várta a minisztérium. Vajon kinek jó egy kellően meg nem vitatott, ki nem érlelt törvényi koncepció? Azt gondolom, senkinek. Pótoljuk az eddig kellően ki nem használt lehetőséget: hoszszabbítsa meg a minisztérium a törvény vitáját március végéig!

A szerző a Közoktatás-politikai Tanács Tagja, a Történelemtanárok Egylete elnöke

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    21 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS