Dr Photon | 2012. február 8. | 10:36:50

%
A pénzügyi vonatkozások mellett fontos tanulság még, hogy az iskolai képzésben dől el, hogy a következő generációk képesek lesznek-e magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek előállítására, vagy az ázsiai munkásokkal kell vetekedniük az éhbérért.

Dr Photon | 2012. február 8. | 10:35:54

@pro publico bono | 2012. február 7. | 17:47:11
@lazus | 2012. február 7. | 13:20:37

Hát igen. A kutya ott van elásva, amire "pro publico bono" is rámutatott. "lazus" és nagyon sokan, úgy szeretnének olcsón fogyasztási javakra szert tenni, hogy a Ft árfolyamát mesterségesen magasan tartsuk. Persze semmit sem kezd azzal, hogy hogyan lesz itt millószámra munkahely egy olyan országban, ahol az emberek többsége csak betanított munkára képes, amit Ázsiában bárhol elvégeznek helyettük. Nem csoda, hogy most éppen a Nokia költözik Komáromból... Az olcsó Ft mellett is lesz benzinje és egyebe annak, akinek sok jut az olcsó Ft-ból, mert magas hozzáadott értékű termékeket állít elő a munkahelyén. Aki meg ilyesmire nem képes, az örüljön annak, hogy egyáltalán van munkája, és képezze magát, keresse a lehetőségeket a jobb munkára. Az, hogy segélyből tartsuk el azokat, akik csak alacsony hozzáadott értéket tudnak előállítani nyilván nem megy, főleg a kisszámú adózó polgár mellett nem. Ostoba doktrínerek ránkerőltetett téveszméi miatt jutottunk a mostani pénzügyi helyzetbe. Mi is, meg a görögök, portugálok, spanyolok, olaszok, stb, akikre szintén olyan keményt pénzt erőltettek, ami mellett nem érte meg foglalkoztatni az alacsony hozzáadott értéket termelők tömegeit, legalábbis globális szabadkereskedelem mellett nem. A pénzügyi vonatkozások mellett fontos tanulság még, hogy az iskolai képzésben dől el, hogy a következő generációk képesek lesznek-e magasabb hozzáadott értéket képviselő ter

pro publico bono | 2012. február 7. | 17:47:11

Azt értem Lazus, hogy ellenzed azt, hogy a kormány az MNB tőkéjéhez nyúljon, de azt nem, hogy miért. Az SS-ezés pedig elég abszurdan, már-már nevetségesen hangzik ilyen szempontból, pláne, hogy érdemben azt sem indokoltad.

lazus | 2012. február 7. | 13:20:37

A gyenge forint egy hibas elgondolas, egy mitosz. Olyan mitosz, mint a 30-as evek nemet-magyar tengelyet ujraeleszteni. Lazar meg Orban Berlinbe rohangal. Egyoldaluan kiszolgaljak az orszagot a nemeteknek, tul eros gazdasagi fuggest hozva letre. Arrol nem is beszelve, hogy ezeknek a nemet beruhazasoknak a felet a magyar fel allja. A megterules ketseges, es csak nagyon hosszu idon tul lenne lehetseges.

A gyenge forint komoly vesztesegt okoz a koltsegvetesnek, es az embereknek
a beepulo inflacio miatt. 430 Ft a benzin. Raadasul a devizhitelek arfolyamveszteseget a bankok nyakaba akarjak varrni.

Ezt a hulyeseget kesziti elo Rona Peter, aki mellesleg tamadja az MNB fuggetlenseget es a bankokat. Vilagosan latszik, hogy photon meg az SS legenyek hogyan tapsolnak mindennek. Az MNB devizatartalekot is le akartak nyulni.

Dr Photon | 2012. február 7. | 12:11:50

%
Az olcsó Ft szükségességéhez még: a görögök, vagy a portugálok, de az olaszok vagy spanyolok példája is világosan mutatja, mennyire veszélyes lehet egy ország számára a túl erős valuta, ha annak az országnak a lakói nem képesek kellőképpen magas hozzáadott értékű termékek termelésére. Az inflációs célkövetés kvázi euróvá változtatná a Ft-ot és ezzel teljesen összeroppantja a munkahelyteremtést.

Dr Photon | 2012. február 7. | 11:34:10

%
Inflációkövetés helyett valami olyasmit kellene csinálni, mint amit a FED is tesz: az inflációs cél mellett a munkahelyteremtést és az államadósság elinflálását is figyelembe kellene venni. hasonlóan gondolkodik a Bank of England vagy az Európai Központi Bank (EKB) is, ez utóbbi minden szabályzata ellenére, hiszen trilló euró számra vették és veszik a toxikus PIIGS államkötvényeket és mentették a bankokat. Ahhoz képest az MNB tartalékok mondjuk évi 5 milliárd eurós felhasználása (a jelenlegi 40 milliárdos szint mellett) igazán semmiség. ha nem használjuk fel ezeket a tartalékokat, az EKB és a FED fogja őket elinflálni. Addig kellene őket költeni, mig az olajhoz, vagy aranyhoz képesti vásárlóerejuk nem inflálódik tulságosan. Kizárt dolog, hogy 40 milliárd eurót (az MNB tartalék szintje) egyszuszra kivonjanak Magyarországról. Főleg akkor nem, ha van egy IMF készenléti tartalék, amit csak akkor hívnának le, ha hirtelen pénzkivonásra kerülne sor. Évi 5 milliárd euró értékben ilyen feltételek mellett a tartalékokat biztonsággal lehetne használni államkötvények visszavásárlására, az így megmaradó pénzt pedig először a devizahitelek ft-ra konvertálására, majd gazdaság-fejlesztésre. És olcsó Ft kell, hogy legyenek munkahelyek és export. Az olcsó Ft miatt a fogyasztás persze visszaszorul, de ez másképp nem megy, úrhatnám polgárság és a jövő felélése helyett exportra van szükség és munkahelyekre.

Dr Photon | 2012. február 7. | 11:32:42

Olyan, hogy jegybanki, vagy politikai függetlenség, el nem kötelezettség nincs, értelme sincs róla beszélni.
Az inflációs célkövetés rendszere nem Magyarországnak való. Nekünk munkahelyekre van szükségünk bármi áron, amit már rég az olcsó Ft-ra kellett volna alapozni, ahogy a kínaiak és egyéb ázsiai feltörekvő országok is tették a maguk pénzének a dollárhoz képesti olcsón tartásával. A magyar könnyűipar tönkremetele világosan kötődik a túl erős Ft-hoz, közvetve az inflációkövető politikához. Nem reális azt várni, hogy tömegek számára belátható időn belül magas képzettséget igénylő high-tech állások tömegei lesznek nálunk. Az, hogy az olcsó Ft-ra alapozott exportorientált növekedésre nem kerülhetett sor, az egy úrhatnám polgárság bűnös engedélyezése miatt történhetett meg, amiatt, hogy külföldi megtakarításokból akartunk fogyasztási hiteleket felvenni és ezt az ostoba, vagy inkább rosszindulatú állam és jegybank lehetővé is tette és pénzügyi kényszerpályára vezérelték az országot. Az ország újraiparosításához a kellőképpen gyenge Ft megkerülhetetlen. Minek akkor inflációkövetésről beszélni? Inflációkövetés esetén minden könnyűipar hanyatt homlok menekül innen és a magyar munkaerő nincs olyan képzett, hogy ezt túlélje. Az úrhatnám polgárság meg a megtévesztés áldozata a magyar pénzpolitika, de más út nincs, mint abbahagyni végre az inflációkövető politikát, különben nem lesznek munkahelyek. Inflációkövetés helyett valami olyasmit kellene csinálni, mint amit a FED is tesz: az

lazus | 2012. február 7. | 10:42:22

Róna Péter | 2012. február 6. | 19:16:34
Maga nem tud semmit, es csak bajt csinal allandoan. Maga mondta 3 evvel ezelott hibasan, hogy gyenge forint kell. Most itt van, Orbanek osszehoztak. Az arfolyamveszteseget raterheltek a bankokra, akiknel eluszott a tartalek. Azt is maga mondta, hogy nem kell ennyi bank. Most tobb bank nagyon nehez helyzetben van. Az emberek elveszthetik a megtakaritasaikat, es ez nem ures riogatas. Az elmebeteg Orbaneknak (matolcsy, lazar meg a tobbi) maga adott taptalajt a hulye, idiota populista szovegevel. Tartsa meg azokat maganak.

Whammy | 2012. február 7. | 09:13:51

Érdekes ez a vita, amit Róna és Karvalits urak között zajlik. Annyit tennék hozzá, hogy véleményem szerint nem a jegybanki elsődleges cél (árszínvonal stabilitása) lett elszúrva - sokkal inkább azok a módszerek és döntések voltak rosszak, amivel ezt el kívánták érni.

Hogy példaként említsem, a 2003-as döntést a forint árfolyamsávjának eltolásáról, majd az ezt követő kamatemelésről. Szerintem itt komoly hibát követtek el, amit egyébként László Csaba suggalatára történt a pletykák szerint. A jegybanknak már előtte be kellett volna lépnie és gyengítenie a forintot, a sáveltolás viszont rossz módszer volt (kamatvágás inkább alkalmas lett volna).

sasa2 | 2012. február 7. | 06:04:01

Legutóbb nem történt kamatemelés.
Simor döntést követő nyilatkozatát kell elolvasni és meg lehet nézni a forint árfolyamának az alakulását. Ennyi.

pro publico bono | 2012. február 7. | 01:24:20

Elnézést, rosszul fogalmaztam! Úgy értettem a nyugdíjak csökkentését, hogy az értékük csökkentésének aránya/kulcsa egyenes arányban állna az értékükkel. Tehát nem az értékükkel fordítottan arányos lenne a csökkentés, és ugyanígy lenne az állami alkalmazottaknál is.

pro publico bono | 2012. február 7. | 01:21:03

Megjegyzem még evianna hozzászólásával kapcsolatban, hogy az államadósság újratermelődésének két fő oka lehet: a túl nagy kiadások és a túl kicsi bevételek. A kiadások oldalán nekem a nyugdíjrendszerűnk tűnik túlzottan nagyvonalúnak, amin szerintem azzal lehetne segíteni, ha a nyugdíjakat egy egyszeri akcióval az értékükkel fordított arányban csökkentenék. Pl. a legmagasabb nyugdíjakat 40%-kal, a legalacsonyabbakat meg egyáltalán nem. Sőt, egy nagyon alacsony nyugdíjszint alatt még kismértékű emelés is lehetne, megint csak az értékkel fordítottan arányosan. Ugyanígy lehetne eljárni a bérekkel az állami szférában. Mindez alternatívája lehetne a többszázezer ember elbocsátásának, amit Balango vetett fel. Szóval így is lehetne hatékonyan csökkenteni az állam kiadásait anélkül, hogy ez súlyos tragédiákat okozna. A bevételeket pedig egy hatékony vagyonadó-rendszerrel lehetne növelni. Központi állami adót lehetne kivetni pl. a cégek ingatlanjaira és termelési eszközeire.

pro publico bono | 2012. február 7. | 01:13:14

"Ha megnézzük az elmúlt évtizedeket, és különösen az elmúlt 4 évet, akkor nyugodtan levonhatjuk azt a következtetést, hogy a közgazdászok tökéletesen helyettesíthetők lettek volna a nol kommentelőivel vagy akár mongol pásztorfiúkkal - sokkal rosszabb helyzetben akkor sem lennénk."

Ez vicces, de egyben elgondolkodtató is. Van egyébként egyáltalán a a Fidesznek valamilyen átgondolt gazdasági stratégiája akár a monetáris politikát, akár tágabban az egész gazdaságpolitikát illetően? Vajon az egykulcsos adó pl. az egy vagy két konkrét személy (pl. Matolcsy, Cséfalvay) egyéni vesszőparipája lehetett, vagy valamilyen alapos belső közgazdasági vitáik eredménye?

nem értem, hogy miért lenne az baj, ha a kormány felhasználná az MNB pénzét és hogy miért utasítja el ezt olyan mereven az EU és az IMF. Nem világos a cikkből, hogy mennyiben bizonyított, hogy az ilyesmiből csakis stagfláció lehetne. Homályban hagyta a szerző, hogy milyen '70-es évekbeli példákra hivatkozik, pedig nekem úgy tűnt, mintha ez lett volna az érvelése lényege.

Nem értem evianna érveléséből, hogy miért tartja rossz ötletnek, hogy 5000 milliárd forintot a piacon vessenek be a spekuláció ellen.

pro publico bono | 2012. február 7. | 01:00:37

Ha megnézzük az elmúlt évtizedeket, és különösen az elmúlt 4 évet, akkor nyugodtan levonhatjuk azt a következtetést, hogy a közgazdászok tökéletesen helyettesíthetők lettek volna a nol kommentelőivel vagy akár mongol pásztorfiúkkal - sokkal rosszabb helyzetben akkor sem lennénk.

:-)))

hapsi | 2012. február 6. | 21:11:10

Tisztelt Róna Péter!Úgy látom hogy az Ön javaslatait a kormányok nem tartják kivitelezhetőnek,és a döntéseik ellenére az ország halad a katasztrófa felé.Engem meggyőzött.

ruszt | 2012. február 6. | 20:30:50

Balango | 2012. február 6. | 20:17:28

Kb 15 évvel ezelőtt olvastam egy cikket egy angliai kutatásról, amelyben különböző foglalkozási csoportokba tartozó embereket kérdeztek a gazdaság kilátásairól. Meglepetésre nem a brókerek vagy a közgazdászok jósoltak a legpontosabban, hanem a szemetesemberek (binmen).

Ezzel együtt, a kommentemet irónikusnak szántam...

Minorkavidor | 2012. február 6. | 20:26:53

valla | 2012. február 6. | 11:10:08
Ja, és 2006 óta milyen színű önkormányzatok vettek nyakra-főre kölcsönt?

Minorkavidor | 2012. február 6. | 20:23:18

valla | 2012. február 6. | 11:10:08
Aműgy 2007-ig Járai volt az MNB elnöke, Simor csak utána. Azaz "az elmútnyocévben" 5:3 Járai javára. Leszűkítve Gyurcsányra aki 2004-009 között volt me.3:2 szintén Járai javára. Ezenkívül volt vmi "szociális népszavazás"? Emlékszek, hogy is szavaztál? Tudod, vizitdíj, tandíj és kórházi napidíj. Tandíjügyben épp most szívnak a mostani egyetemisták. Végül az ügyemanyagár: 2009-2010-ben nagyon hazaárulóztatok 300 ft, vagy az alatti áraknak, bezzeg most 420 felett nagy a csönd, érdekes most nincs hazaárulózás. Miért nincs? Most nem a kormány egyedüli felelősége az ármegállapítás?

Balango | 2012. február 6. | 20:17:28

ruszt | 2012. február 6. | 16:22:01

"Mindig megnyugtat a nol gazdasági tárgyú cikkeit olvasva az, hogy a kommentelők között mennyi hozzáértő van."

Ha megnézzük az elmúlt évtizedeket, és különösen az elmúlt 4 évet, akkor nyugodtan levonhatjuk azt a következtetést, hogy a közgazdászok tökéletesen helyettesíthetők lettek volna a nol kommentelőivel vagy akár mongol pásztorfiúkkal - sokkal rosszabb helyzetben akkor sem lennénk.

Róna Péter | 2012. február 6. | 19:20:57

3. Én nem azt írtam, hogy a Bundesbank az inflációs célkövetés politikáját folytatta, hanem azt, hogy az MNB "elsődleges" célja - mint a valamikori Bundesbank-é - az árstabilitás elérése és fenntartása, és azt, hogy minden más gazdasági cél alárendelése nem biztos, hogy jó dolog. Röviden: nem értek egyet Issing-gel és az itt hozzászóló bozsóssal.
4. Igen, állítom, hogy az inflációs célkövetés a mi esetünkben egy káros és kivitelezhetetlen blöff, alkalmazása nem hozta a várt eredményt.

Róna Péter | 2012. február 6. | 19:16:34

Karvalits azzal kerüli meg a cikkemben megfogalmazott kritikákat, hogy álláspontomat alapvetően félremagyarázza.
1. A jegybank függetlensége. Ezt a fogalmat - amit a jegybank törvény úgy fogalmaz meg, hogy az MNB nem kérhet és nem fogadhat el utasítást külsőktől - sohasem vontam kétségbe. Sajnos Karvalits és az MNB a függetlenség fogalma alatt azt érti, hogy a jegybank minden döntése maga a szentírás, aminek vitatása csak a függetlenség aláásásával járhat és ami csak egy kókler tollából származhat. Cáfolat helyett minősít.
2. Leértékelés. Itt következetesen állítom, hogy nem jó dolog az equilibrium árfolyamtól huzamosabb időre eltérni, még az infláció visszaszorításának érdekében sem. Tehát nem tartom kívánatosnak sem a túl-, sem pedig az alulértékelt árfolyamot. Az equilibrium árfolyam kiszámítására a Valutaalap módszerét tartom a legjobbnak, és azt mondom, hogy az equilibrium árfolyam a periféria országainak sajátos helyzetében fontosabb, mint az infláció, de azt elismerem, hogy ez nehéz

megintcsárly | 2012. február 6. | 17:05:45

1-2 hozzászólásból azt lehet kiolvasni, hogy az inflációs cél és az árfolyam stabilitása nincs összhangban, pedig dehogy nincs.

Mivel mint írtátok, Mo. kis és nyitott ország, ezért az árfolyam gyengülése az import drágulása révén növeli az inflációt

Azaz, ha adott kamatszint mellett gyengülne az árfolyam, akkor kamatemelés -> stabil forint -> stabil importárak -> stabil infláció.

Persze van még több tényező is, ami befolyásolja, de nyitott gazdaságok esetében az árfolyamcsatorna a legjelentősebb.

ruszt | 2012. február 6. | 16:22:01

Mindig megnyugtat a nol gazdasági tárgyú cikkeit olvasva az, hogy a kommentelők között mennyi hozzáértő van.

lescsi | 2012. február 6. | 16:04:10

Először is a közgazdaság nem tudomány, a közgazdák sarlatánok.

Nem képesek követni a pénzügyi folyamatok következményeit.
Azt mondják, van három lehetőség a monetáris politikában:
- inflációs célkövető rendszer
- árfolyam befagyasztás
- nemzeti fizetőeszköz leértékelés
Az MNB az elsőt követi. Ennek következménye, hogy hagyjuk kirabolni az országot, tönkretenni a gazdaságunkat.
Ha az Eurót használó ország egy terméket 1 Euróért tud eladni, a magyar termelő ezt 280 forintért képes forgalmazni, akkor 260 Forint /Euró árfolyam esetén senki nem vesz magyar terméket. Ha az árfolyam 300 Forint / Euró, akkor nem kell a külföldi termék, vesszük a magyart. A versenyképességünk múlik azon, hogy milyen az árfolyam.

Természetesen az infláció növekszik, mivel az előbbi példában említett termék 260 Forintról 280 forintra emelkedik. De növekszik a gazdaság, csökken a munkanélküliség, stb.

evianna | 2012. február 6. | 15:54:41

jó, a mundér becsülete most meg van védve.
és aztán?
vegetálgat tovább a nemzeti bank, teszi, amit tehet? (merthogy ez a parlament nem ad a kezébe új eszközöket, az biztos, de még az utódjának se.)

különben szerintem az adott, korlátozott jogosultságait az MNB jól használta ki, de ha marad minden a régiben, ha csak óvatosan oldalazgatnak, akkor valójában külső adottsághoz, az inflációhoz (annak fékezéséhez) kell rendelni teljes tevékenységüket, inflációt meg ez a kormány nagyon tud csinálni.

egy megjegyzés egy korábbi hozzászóláshoz (kálmán.pataki | 2012. február 6. | 11:39:40):
az lenne a létező legrosszabb megoldás, ha a devizatartalék szabad préda lenne a politikusok kezében: "felét folyamatosan az adósság csökkentésére használni,a másik felével a forint elleni spekulációt vásárlásokkal és eladásokkal egyensúlyban tartani"
abban még lenne pláne, hogy az államadósság legterhesebb részét ki kellene fizetni, csak éppen az államadósság folyamatosan újratermelődik. de hogy 5000 milliárd forintot a piacon vessenek be a spekuláció ellen? komolyan tetszik ezt gondolni? (spekulációs roham egyébként csak ritkán van, az internetes devizakereskedés ellenben éjjel-nappal megy, és egyáltalán nincs szabályozva. én inkább ott követelnék valamiféle jogosítványokat a jegybank számára.)

lazus | 2012. február 6. | 13:53:03

Nagyjabol addig van meg eselye az orszagnak, amig a mostani MNB vezetes van, mert utana nem lesz mas. Ez cirka egy ev. Utana jonnek a fidesz meg a jobbik emberei, akiknek az utjat a Rona P. fele populista okokodas kesziti elo. Rona P azt mondta, hogy nem kell ennyi bank. A vegtorlesztesnek is biztosan orult. Most meg itt a nagy szar, amit Orbanek osszehoztak 2 ev alatt. 320-ra ugrott az Euro, nincs eleg tartalek a bankokban, az orszagot megbuntetik, ugranak az Eu-s forrasok. De ha nektek Kazahsztan vagy Argentina a kovetendo pelda, akkor csak tapsoljatok ennek a kommunistanak. Rona P-nek doktori fokozata sincs, akkor hogyan is lehetne tanar barmilyen felsooktatasi intezetben.

bozsós | 2012. február 6. | 13:52:13

kálmán.pataki | 2012. február 6. | 12:56:48

Vegye fel a programpontok közé az Európai Unióból való kilépést is, mert az ön által javasolt intézkedések máshogy nem fognak menni.
Becstelen magatartásnak vélem, hogy egyrészt részesedni szeretnénk az EU támogatásokból, másrészt meg nem akarjuk betartani a közösségi játékszabályokat.
Egyébként azt tudnia kell, hogy abból a 60 milliárd dolláros devizatartalékból 40 milliárd a kereskedelmi bankjaink betétjéből jött össze. Ami nem feltétlenül marad ott, ha a kormány rátenyerel a devizatartalékra. Azt elhiszem, hogy ön bízik a kormányban, de a külföldi bankok már nem feltétlenül.

ezredes35 | 2012. február 6. | 13:03:53

Nem értek a pénzpolitikához,de azt tudom,hogy minden országban
a NEMZETI BANK független a kormánytól.
Különben egyes kormányok a nemzeti vagyonunkat, a tartalékokat
elköltenék.

Balango | 2012. február 6. | 13:01:19

noagora | 2012. február 6. | 12:42:18

Lazus valahol idegenben "aggódik" a Hazáért, mindig ezek a legvehemensebbek.
Mi is érvelhetnénk azzal, hogy Karvalits édesapja Zala megyei elsőtitkár volt, ő pedig megyei első titkár gyerekeként nyomult a FIDESZ-ben, majd volt egy kis wallisos kitérő stb. - és van is alkalom, amikor erről is lehetne beszélni (Király Júlia hátterével együtt) -, és mégis hallgatunk.
Pedig amikor demokráciáról meg jegybanki függetlenségről beszélünk, érdemes lenne alaposan körbejárni az MNB elnökének és két alelnökének személyét.
Majd értékelni a rendszerváltást.

kálmán.pataki | 2012. február 6. | 12:56:48

Megismétlem:
1.Az elmúlt 21 év meggyőzött,hogy országunk legnagyobb ellensége a "Magyar nemzeti" bank:elsíbolták a TELJES ARANYTARTALÉKOT ÉS KAMATPOLITIKÁJUKKAL RABSZOLGASÁGBAN TARTANAK.
2.Még nem késő A TELJES VEZÉRKAR ELTÁVOLÍTÁSÁNAK A KIVITELEZÉSE ÉS A 60 milliárd dollárnyi deviza átvétele.
3.A tartalék felét folyamatosan az adósság csökkentésére használni,a másik felével a forint elleni spekulációt vásárlásokkal és eladásokkal egyensúlyban tartani,az irányadó kanmatot európai átlagig csökkenteni.
4.Ez a politika megmentheti népünket a bekövetkező világdollár bevezetéséből adódó biztos veszteségből(persze,annak egy részétől):a "világbank" terve az,hogy minden állam devizatartalékjának csak a felét váltják át:Kina majd 1600,az USA csak 80 milliárdot fog veszíteni.Ezért erőltetik a gyenge országokat nagy,felfújt devizatartalék képzésére!!!!!
Tudom,sikoltozni fognak egyesek,de ez az egyetlen út megszabadulni a rabságból!

Balango | 2012. február 6. | 12:54:05

1.) Nem értek a monetáris politikához, kérdéseim ezért alábbi kérdésem inkább elvi, mint gyakorlati:
Az MNB csak a mindenkori magyar kormánytól független, vagy az Európai Központi Banktól is? De őszintén.
3.) Kétségtelen, hogy a strukturális átalakítások nagyon kellenének - ezt egyébként Róna Péter soha nem tagadta -, amelyek közül az első az lehetne, hogy 2-300.000 ezer embert el kellene bocsátani a közszférából. Olyan kormány viszont nincs, amely ezt meg merje lépni, úgyhogy maradunk, ahol vagyunk.

noagora | 2012. február 6. | 12:42:18

Tisztelt Róna Péter! Én kérek elnézést "lazus" alábbi véleményéért. Nem tudom eldönteni, hogy a butaság vagy a cinikus aljasság mondatja ezt vele.

elsore | 2012. február 6. | 12:34:32

Naszóval, ahogy én látom a különbséget:
Karvalits úr az az orvos, akinél mindegy, hogy mi a beteg baja, mindig ugyanazt a gyógyszert kapja. Róna úr pedig egy gyógyszertárból válogat és az esetleges műtéttől vagy konzíliumtól sem riad vissza.
Kétségtelen, hogy Róna úr módszerével több a hibázási lehetőség, de az is igaz, hogy a betegek nagyobb hányada gyógyul meg. Míg Karvalits úrnál vagy meggyógyul egy gyógyszertől és az immunrendszerétől vagy nem.

Emellett teljesen felesleges fenntartani egy ekkora költséges apparátust, ha kizárólag havonta egy döntést hoznak meg egy kiértékeli szabály mentén cserépszavazásos módszerrel. A többi statisztikai és egyéb elemzési munkát akárki is el tudná végezni.

kismukk | 2012. február 6. | 12:32:00

Inflációs célkövető rendszer...
Amikor a háború után inflációt nem ismerő japán rendszert vizsgáltam, az ottani szakemberek igen nagy jelentőséget tulajdonítottak a központi bank kamatpolitikájának. A központi kamat tudatosan alacsonyan tartásával féken tartották az inflációt. Ott ma is a legnagyobb veszélynek az inflációt tekintik, mert az kiszámíthatatlanná tenné a gazdasági döntéseket.

A 90-es évek elején, amikor egekbe szökött a kamat és az infláció, az MNB tanulmányi osztályán felvetettem, a központi kamattal nem lehetne leszorítani az inflációt? Az ifjú szakemberek vehemensen tiltakoztak, az infláció a piaci folyamatok eredője, a kamat szintén piaci tényező, azt nem lehet szabályozni!
Furcsa, hogy a tankönyvekben is kiemelt helyen szereplő központi kamatláb-politika a pénzügyi szakemberek gyakorlatában ennyire háttérbe szorul.
Hát, ide jutottunk...
Helyesen mondja R.P., először a fejekben kellene a dolgokat rendbe tenni.

lazus | 2012. február 6. | 11:46:30

Rona Peter egy sarlatan, jobbikos kommunista-fasiszta. Szoba sem lehet vele allni. Minden allitasat el kell utasitani. Nagyon nagy bajt csinaltak mar eddig is az ilyen emberek.

kálmán.pataki | 2012. február 6. | 11:39:40

Az elmúlt 21 év meggyőzött,hogy országunk legnagyobb ellensége a "Magyar nezeti" bank:elsíbolták a TELJES ARANYTARTALÉKOT ÉS KAMATPOLITIKÁJUKKAL RABSZOLGASÁGBAN TARTANAK.
Még nem késő A TELJES VEZÉRKAR ELTÁVOLÍTÁSÁNAK A KIVITELEZÉSE ÉS A 60 milliárd dollárnyi deviza átvétele:ennek felét folyamatosan az adósság csökkentésére használni,a másik felével a forint elleni spekulációt vásárlásokkal és eladásokkal egyensúlyban tartani,az irányadó kanmatot európai átlagig csökkenteni.Tudom,sikoltozni fognak egyesek,de ez az egyetlen út megszabadulni a rabságból!

bozsós | 2012. február 6. | 11:11:32

"A legtöbb kis nyitott országhoz hasonlóan az inflációs célkövető rendszer nálunk is bevált. "
Amit Róna Péterrel kapcsolatban írt az alelnök úr, egyetértek vele. Valóban fontos a jegybanki függetlenség, nem szabad, hogy pénznyomdával oldjuk meg a választási ígéretek finanszírozását.
DE: a célkövetés nálunk nem működik, mert a Mishkin-i feltételek egyike sem áll fenn.
1. Számszerű, középtávú inflációs cél bejelentése - ez be van jelentve, csak volt ha jól emlékszem 3 hónap, amikor teljesült.
2. Intézményi elköteleződés az árstabilitás iránt - meg lehet figyelni, hogy a kamatdöntéseket nem az aktuális infláció, hanem mindig az árfolyam gyengülése mozgatja - magyarul nem az inflációs célkövetés, hanem árfolyamhorgony van.
3. Deklarált monetáris stratégia - ez van, de nem tartják hozzá magukat (lásd 2 pont)
4. Transzparencia - Teljesül.
5. Jegybank elszámoltathatósága - Nem teljesül. Annak semmilyen következménye nincs a jegybank vezetők bérezésére, hogy az inflációs célt hozzák-e vagy sem.
ÉLJEN ÉS VIRÁGOZZÉK AZ ÁRFOLYAM-HORGONY! Az kellene, csak szélesebb sávval, amit Bokros Lajos bevezetett. CSÚSZÓ ÁRFOLYAMLEÉRTÉKELÉST!

nonemárt | 2012. február 6. | 11:09:14

Talán mégsem hülyeség (sic!) karvalits véleménye, talán mégsem. Mert ugye fagyasszuk be a HUF/EUR árfolyamot. Jó, de milyen paritáson ? Vagy ma ezen, holnap meg azon ? Ha ugyanis a kamatok változtatása révén lemondanánk az inflációs célkövetéséről, az állam, a kedves magyar állam azonnal, abban a pillanatban elszívná az ország összes fejlesztési erőforrását a piacról. Az állam ugrásra készen áll, nem lehet ezt látni ? És, persze, az állami kötelezettségeket az adókból kellene visszafizetni, miközben az elköltött pénz - esetleg - nem úgy fialna, ahogyan azt mámorosan tervezték. Kell-e egy akkor csőd az országnak ? Itoérambolafoci - mélázz el egy keveset ezen.

olvasó6 | 2012. február 6. | 11:04:43

Újra elolvastam Róna Péter cikkét, és abból homlokegyenest ellenkező kép rajzolódott ki, mint amilyet Karlavits Ferenc fest Róna Péter gondolatairól. Bár RP kifejezetten közérthető cikket írt, még így is nagyon jól látható, hogy nagyon komolyan megalapozott, rendkívül széleskörű elméleti ismeret birtokában van, amit használ is, KF cikke ezt csakis egy nagyon szűk spektrumban mutatja. RP pontosan ezt a fajta szűklátókörűséget kritizálja, és éppen a strukturális, hosszútávú gyakorlati haszonra törekvést hiányolja, szemben azzal, amit KF állít, hogy Róna Péter a hirtelen, megalapozatlan és populista megoldások híve lenne. Szóval egy cseppet nem győzött meg KF.

Itoérambolafoci | 2012. február 6. | 10:48:33

A közös fizetőeszköz, az euró bevezetése pont annak beismerését jelenti, hogy semmi sem indokolja az egyes nemzeti fizetőeszközök kamatának és árfolyamának egymáshoz viszonyított változtatgatását.

Egy hasonlattal élve: ha mondjuk Budapesten inflációt mutatnak ki, a falvakban pedig deflációt, akkor az MNB kétféle forintkamatot akar majd bevezetni?

Hülyeség.

Az inflációs célkövető rendszer csak nagy, alapvetően öneállátó gazdasági régiókban működik jól.

El kéne gondolkozni azon, hogy ha még olyan nagy országok, mint Németország és Franciaország is előnyösnek látják a közös (tehát nemzeti szinten manipulálhatatlan kamatú és árfolyamú!!!) fizetőeszköz használatát, akkor hogy a fenébe hiheti bárki, hogy egy olyan kis országban, mint a miénk, a nemzeti fizetőeszközzel való spakulálás előnyös lehetne a gazdaság számára?

Az inflációkövető rendszer 2001-es bevezetése óta az MNB egy alkalommal sem tudott "inflációs cél" alapján a kamatról dönteni, mivel a forint árfolyamának védelmében mindig a devizapiac által elvárt egyensúlyi kamatot volt kénytelen alkalmazni.

Amikor pedig ezt késlekedett megtenni, akkor a devizapiac a forint drasztikus leértékelésével büntette az országot.

Gallicus | 2012. február 6. | 10:27:51

"A közgazdasági gondolatok jelentős része metafora. Szemben a természettudományokkal,
a társadalomtudományokban a valóság illúzió. A személyes tapasztalat és a józan ész igen
korlátozott, és nagyrészt a társadalmi helyzet által determinált. Nemcsak a gazdaságról alkotott
képünk elméletfüggő, hanem a gazdasági folyamatok maguk is függnek az őket leíró
elmélettől. A gazdaság tele van önmegvalósító próféciákkal. Ezért nem mindegy, hogy mi
az uralkodó közgazdasági elmélet. A közgazdasági elméletek körül kibontakozó vita mindig
is a gazdasági folyamatok befolyásolásáról, így lényegében a hatalomról szól."
Medvegyev Péter: Bródy András és a dualitás matematikai elmélete

Kétségtelen, hogy ezen belül is vannak, akik hatalmi ambiciók nélkül a józan észt képviselik, míg mások a hatalom megbízottaiként érvelnek és cselekednek.

Itoérambolafoci | 2012. február 6. | 10:27:16

"A legtöbb kis nyitott országhoz hasonlóan az inflációs célkövető rendszer nálunk is bevált"
(Karvalits)

Hatalmas tévedés.

Kis, nyitott gazdaságú, konvertibilis nemzeti valutát alkalmazó országokban az "inflációs célkövető rendszer" sohasem működött.

Ezekben az országokban ugyanis alapvetően világpiaci árak uralkodnak, tehát az inflációt alapvetően a kormány adópolitikája, a jegybanki alapkamatot pedig a devizapiac által elvárt kamat határozza meg.

Ez a két dolog pedig mégcsak köszönő viszonyban sincs egymással.

A közös európai fizetőeszköz, az euró gondolata pedig egyértelmű kinyilvánítása annak, hogy a nemzeti fizetőeszköz árfolyamának és kamatának manipulálása - bármiféle címen is történjék - csak kárt okoz a nemzeti gazdaságoknak.

Hazánk nemzeti jövedelme több mint 70%-ban külpiacokon realizálódik, tehát számunkra a nemzeti fizetőeszköz ÁRFOLYAMSTABILITÁSA a legfontosabb.

A 2001-ben bevezetett "inflációs célkövető rendszer" tehát nemcsak megvalósíthatatlan, hanem kifejezetten ellentétes a magyar gazdaság érdekeivel.

A helyes monetáris politika a forint euróárfolyamának azonnali befegyasztása volna, mivel ez az árfolyamkockázat jelentős csökkenését, és ennek eredményeképpen a piac által elvárt forintkamat eurókamat szintjére való zuhanását eredményezné.

Számos kis ország él ezzel a megoldással, és - ellentétben az inflációkövető rendszerrel - ez VALÓBAN bevált nekik.

A forint euróárfolyamának befagyasztásához az MNB devizafedezete bőven elegen

talán jövőre | 2012. február 6. | 09:51:29

"A politikusok ösztönösen kedvelik az efféle könnyebb utakat."
Az biztos, hogy összességében így cselekszenek, de az a legnagyobb baj, amikor ezeket a tetteket EGYES politikusnál isteni magaslatra emelik. Ez az istenített embert még emellett az ország érdeke sem érdekli.