Reuters Yannis Behrakis

Húsz évvel az euró bevezetését megalapozó maastrichti szerződés aláírása után a valutazóna gazdag országai megüzenték Görögországnak: nem izgatnák magukat, ha Athén visszatérne a drachmához. Ha azonban nem ragaszkodik az ezzel járó felmérhetetlen káoszhoz, teljes csődhöz, akkor a szakértői egységkormány, azaz a görög politikai elit egyezzen meg végre az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) az újabb bér-, nyugdíj- és juttatáscsökkentő csomagról, s akkor jöhet az újabb, immár 130 milliárd eurós mentőöv.

A legjobb hitelbesorolású németek, hollandok és finnek megelégelték, hogy az egyébként egyedi esetként kezelt Görögországban semmi sem stimmel. Két évvel azt követően, hogy Görögország fizetésképtelenné vált, s hogy 110 milliárd eurós kölcsönt kapott, Berlinben, Párizsban és Brüsszelben mintha kezdenék belátni: Athén tényleg fizetésképtelen, s talán mégis jobb lenne, ha csődbe menne.

Az eurózóna kormányai és a piaci szereplők is úgy érzik, két év alatt felkészültek erre az eshetőségre. S azért beszélnek erről most mind ingerültebben és nyíltabban, mert az európai jegybankból Berlin és Párizs unszolására ejtőernyővel a kormány élére érkező Lukasz Papademosz is vesződik a pártokkal. Egyik határidő a másik után múlt el az utóbbi napokban, s ha nincs alku, akkor mentőöv sincs, és Athén márciusban tényleg nem tud fizetni.

Görögországnak az utóbbi két évben az uniós követelésnek megfelelően szigorú költségvetési kiigazító programot kellett megvalósítania. A megszorítások nyomán azonban a görög gazdaság mélyrepülésbe kezdett. A zsugorodó nemzeti össztermék (GDP) miatt arányában alig mérséklődik a deficit, az adósság százalékban mérve pedig még nő is. Előbbi a GDP tíz, utóbbi 160 százaléka körül mozog.

Az eurózóna kormányainak és az IMF-nek ismét a zsebébe kell nyúlnia. De csak akkor teszik az asztalra az újabb mentőcsomagot, ha a további reformok és megszorítások mellett a görög kormány dűlőre jut a magánhitelezőkkel is, hogy 2020-ra az adósság a GDP 120 százalékára csökkenjen. De a romló arányok miatt a görög kötvényeket tartó bankoknak és biztosítóknak egyre nagyobb veszteséget kellene elkönyvelniük, hogy az adósság a megadott szintre csökkenjen, amely egyébként még mindig nagyon magas marad. A német kormány, amelynek a számla nagyját állnia kellene, már nagyon frusztrált, s ennek megfelelően uniós büdzsékomisszárt küldene Athénba, s a továbbiakban a görög törlesztőrészleteket külön számlán különítené el a hitelezőkre tekintettel.

A görögök is frusztráltak. Tízezrek tüntettek kedden Görögországban, de nem az euró, hanem a megszorítások üteme ellen. Az iramot immár az IMF is megkérdőjelezi. Ha a gazdaság képtelen növekedni, a hiánnyal és az adóssággal sem tud megbirkózni. S húsz évvel az euró fogantatása után ez nemcsak Görögországban, hanem egész Európában súlyos kérdéseket vet fel.

Kapcsolódó cikkek: Csőddel fenyeget Papademosz | Szerdán ismét szavaz a Bundestag az európai mentőcsomagról | Újabb nyolcmilliárd a görögöknek | Államcsődöt várnak a görögök | Görög "árnyék" pénzügyminiszter szerint nem megengedhető országa csődje