Vélemény címkék - mta

Ötvös Zoltán: Beszédes csönd

Ötvös Zoltán | Népszabadság | 2012. május 10.

„Nagy a Magyar Tudományos Akadémia függősége az állami költségvetéstől” – jegyezte meg Pálinkás József elnök az e heti akadémiai közgyűlésen tett egyik felszólalásában, és ezt a mondatot érdemes továbbgondolni.

Centrumláz az Akadémián

VÁRADI ANDRÁS | Népszabadság | 2011. december 5.

Az átalakítás, a jobbítás szándéka indokolt. Hogy miként érjük ezt el? Egyáltalán nem úgy, ahogy Max Planckék, nem minőségi szelekcióval, hanem összevonással. A negyven intézetből tizenöt lesz. Öt önálló és tíz centrum.

Ónody-Molnár Dóra: Felégetett hidak

Ónody-Molnár Dóra | Népszabadság | 2011. október 6.

Balog államtitkárnak igaza lehet, túl optimisták voltunk. Nem a gyerekszegénységi program lehetetlenül így el, hanem az egész ország.

A mi saját (zsák)utcánk

Szentgyörgyi Zsuzsa | Népszabadság | 2011. július 20.

A konferenciák leghasznosabb részei a szünetek és a fogadások. Pár éve így beszélgettem egy rokonszenves finn úrral. Faggattam, miben rejlik a finn csoda? „A Szovjetunió szétesése után nagy bajba kerültünk. Úgy döntöttünk, minden pénzünket oktatásra, kutatás-fejlesztésre fordítjuk. És látja, bejött.”

Ötvös Zoltán: A barátság ára

Ötvös Zoltán | Népszabadság | 2011. május 5.

A kormánytagokkal jó barátságban lévő és ezt nyíltan vállaló akadémiai elnök annyira lojális, hogy a barátok kormányra lépése ellenére sem növekszik a tudomány támogatás.

Radnóti Sándor a Heller-ügyről: Az undor és émely éneke

Radnóti Sándor | Népszabadság | 2011. április 26.

Árad belőlük a szenny, a gyalázatos koncepció, a tudva tudott hazugság. A bődületes tájékozatlanság és a gyűlölködő rosszindulat elegyéből gyúrt morális fensőbbséggel ítélkeznek. És élvezik.

Radnóti Sándor: Nyílt levél az MTA elnökének

Népszabadság | 2011. február 15.

Az ember azt gondolhatná, hogy demokratikus klímában sem az ember munkáját, sem pedig biztonságát nem fenyegeti, ha csúnyákat mond a miniszterelnökről. Legföljebb visszaszólnak neki.

Még egyszer a filozófusügyről

Tengelyi László | Népszabadság | 2011. február 5.

Meggyőződésem, hogy a megfelelő mércék és eljárások csak széles szakmai fórumokkal való egyetértésben alakíthatók ki, nem pedig a velük való teljes szembenállásban, amint az a Filozófiai Kutatóintézetben történt.

Vajda Mihály: Az európai szellem és a totalitarizmus

Vajda Mihály | Népszabadság | 2011. február 5.

Az alábbiakban azokat az elmúlt hetekben bizonyos sajtóorgánumokban napvilágot látott kételyeket kívánom eloszlatni, melyek a megvalósult tudományos kutatással kapcsolatban felmerültek.

Tóth Ákos: A professzor és a középszer forradalma

Tóth Ákos | Népszabadság | 2011. február 4.

Így megy ez ilyenkor: előjönnek mindenféle emberek, fölálló Hornok Lászlók, meg a reálhozam fogalmával bíbelődő Selmeczi Gabriellák, a magyar nyelvvel éles küzdelmet folytatók.

Az Akadémia – és a szervezők

Pokol Béla | Népszabadság | 2010. május 26.

Amíg nem választjuk el intézményesen a tudományszervezők értékelését és jutalmazását a tényleges tudósokétól, addig e két szerep betöltőinek együttélésében az utóbbiakat mindig háttérbe fogják tolni.

A közhaszontalanság Akadémiája

Balla László | Népszabadság | 2010. május 3.

Mit tettek az akadémikusok? Amit 1949-ben. Hűek maradtak ahhoz a rendszerhez, amely kiválasztotta és piedesztálra emelte őket. Megnyugodtak, hogy nem lesznek kitisztogatva, megalázkodtak, behódoltak és élvezték a szocializmusban elért előnyeiket. Az Akadémia vezetői is az akadémikusok privilégiumainak megőrzését tekintették első számú feladatuknak.

Az akadémikus kérdés

Pokol Béla | Népszabadság | 2010. március 20.

A tudományos teljesítmények értékelésének legmagasabb szintje a magyar egyetemi-tudományos szférában az akadémikussá válás. Erre a néhány évenkénti tagválasztás ad alkalmat, amire néhány hét múlva kerül sor. A procedúra már hónapok óta folyik, és a különböző tudományágak közösségeiben ilyenkor mindenhol feltörnek a jelölés és a megválasztások körüli viták.

Heller Ágnes: Pálinkás József esete Nyíri Kristóffal

Heller Ágnes | Népszabadság | 2010. január 15.

Döbbenettel olvastam Nyíri Kristóf írását a Népszabadságban. A filozófusok számos szakmai ártalomtól szenvednek, de az önhittség nem tartozik ezek közé. Mindig tanul az ember.

Borbély Gábor: Az ember, akinek fordítva van a feje

Borbély Gábor | Népszabadság | 2010. január 15.

Nyíri Kristóf elmeséli, miként mentette meg – immár másodszor is – az MTA Filozófiai Kutatóintézetét (FKI). Nyíri története – amint erre rá fogok mutatni – nem pusztán azért abszurd, mert több nyilvánvalóan megalapozatlan állítást tartalmaz, hanem azért is, mert ezen állítások megalapozatlanságával minden bizonnyal ő maga is tisztában van.

Bitó László: Hazudott? Mondjon le?

Bitó László | Népszabadság | 2010. január 11.

Többen is félreértették – vagy félremagyarázták – MTA: koncepciós kinevezések című írásom egyes részleteit. Vannak, akik úgy értelmezik, én a Fidesz emberének, terveik végrehajtójának tartom az MTA elnökét.

Nyíri Kristóf: Hamis próféták

Nyíri Kristóf | Népszabadság | 2010. január 11.

Ötvös Zoltán (Viharos igazgatói pályázatok az akadémián, december 22.) és Bitó László (MTA: Koncepciós kinevezések, január 2.) írásai azt a látszatot keltik, mintha a legutóbbi akadémiai intézetigazgatói kinevezések hátterében politikai, nem pedig szakmai megfontolások álltak volna. Ez a látszat teljességgel hamis.

MTA: koncepciós kinevezések

Bitó László | Népszabadság | 2010. január 2.

Döbbenten olvastam Ötvös Zoltán Viharos igazgatói pályázatok az Akadémián című írását (NOL, 2009. december 22.), bár nem mondhatom, hogy teljesen váratlanul ért: nemrég felkértek ugyanis, hogy „szíveskedjem” egy „doktori munka hivatalos bírálói tisztjét elvállalni”.