belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | Jobmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. február
11. szombat

Az elnök és a politikai korrektség

Már most látható, hogy 2009 a nyílt rasszizmus szégyenletes éve lesz Magyarországon. Baloldali oktatáspolitikusok tesznek szegregációpárti nyilatkozatokat; rendőrkapitány beszél arról, hogy nem megy az együttélés a cigányokkal, majd visszavonják a felfüggesztését, miután Miskolcon együtt tüntet jobb- és baloldali rasszisták hada. A köztársasági elnök nem nyilatkozik, mert még "meg kell vizsgálni az indítékokat" - pedig senki sem arra kérte, hogy a tetteseket ítélje el: az ő dolga az lenne, hogy józanságra intse a cigányozó jobb- és baloldaliakat. Neki kellene kimondania a nyilvánvaló igazságot, hiszen ő nem szavazatokért harcol, neki nem ebben az értelemben kell és szabad politizálnia. A politikai korrektség éppen azt jelenti, hogy ebben az értelemben nem politizál az ember. Nem kiszolgálja az előítéleteket, hanem megpróbál tenni ellenük.

Kálmán László| Népszabadság| 2009. március 12. |39 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

meglatas | 2009. április 4. | 15:50:50

A korrektségnek hol a határa / vagy végtelen kell, hogy legyen / az empátikus viselkedést illene a másik oldalról is tolerálni egy kissé.Remélem nem tetszenek komolyan gondolni, hogy a többségi társadalmaknak saját identitásuk már majdnem feladásáig kötelező elviselni mindent. Nem igen ismerik azt a típusú mentalitást, még nekem a ...be.

Moliere | 2009. március 18. | 07:26:16

A szabatos fogalmazáshoz nem tudományos folyóirat, hanem világos gondolat kell. Apám telekszomszédja, (nyugdíjas levélkézbesítő) például ezt pontosan gyakorolta, és a dél-magyarországi falvak iskolázatlan népe is hajszálpontosan meg tudja fogalmazni, amit lát. A tisztán beszélés morális kérdés. Sapienti sat.

quodlibet | 2009. március 17. | 16:33:38

Egy politikus némelykor szándékosan fogalmaz homályosan, többértelműen. Néha a figyelemfölkeltő fogalmazás fontosabb számára, mint a pontos fogalmazás. Ez lehet jó is meg rossz is, attól függően, hogy miként ítéljük meg a politikus célját és a megnyilatkozás hatását. Szerintem a köztársasági elnök megszólalásai nem valamiféle szakfolyóirat tanulmányának rövid ámde szabatos kivonatai. Valóban törekednie kell a világosságra és egyértelműségre, de épp úgy a közérthetőségre. A kettő nem jár mindig kart karba öltve. Más a helyzet az ő megnyilatkozását elemző írással. Azért más a helyzet, mert annak más a célközönsége, sokkal több feltételezhető egy ilyen kritika olvasójáról. Kálmánnak némely dologban igaza van, ugyanakkor – szerintem – az egész problémakört kellő empátia nélkül elemzi. A Népszabadság egyébként jól kitapinthatóan – a többi laphoz hasonlóan – nem gondolkoztatni akarja az olvasóit különböző nézőpontú elemzések szembeállításával, hanem megerősíteni az olvasó előítéleteit. Sajnos minden általam ismert lap ilyen. (Igyekeztem logikusan és világosan fogalmazni, már amennyire ez tőlem kitelik.)

Moliere | 2009. március 16. | 18:45:46

Megdöbbentő, hogy a magyarországi politikai mezőny jelentős része az elemi absztrakciós készség teljes hiányáról tesz tanúbizonyságot napról napra. Mára már evidenciaként kezeli, és minden ténybeli vagy logikai korrekció nélkül, visszakérdezés, utánanézés nélkül közli a média is e szánalmas, gondolkodni képtelen politikai retorika, e logikai csúsztatásokból és történelemhamisításból épülő beszéd tényeit.

Kálmán László írása - az én olvasatomban - arról szól, hogy a köztársasági elnök, amolyan jurátusféle lévén, meg tán stallumából kifolyólag is, talán megtehetné, hogy odafigyeljen arra, mit mond, hogy szabatosan, félre nem érthető módon szólaljon meg.

Ehhez képest a cikkhez csatolt hozzászólások túlnyomó része csak azt szemlélteti, hogy van még a köztársasági elnöknél is pongyolábban, logikátlanabbul és történelemhamisítóbban beszélő gondolkodó szelete a magyar politikának. Ez azért megnyugtató, voltaképpen.

JFK2008 | 2009. március 14. | 12:08:15

Szemben az USA-val es a legtöbb nyugat-europai orszaggal, Magyarorszagon nem letezik politikai korrektseg, ezert is meglepo, hogy sokan mar bele is faradtak es "alsagosnak" tartjak.

Egy kisebbsegi szamara azonban a politikai korrektseg jelenti a vedohalot a tarsadalom altalanos rasszista tendenciaival szemben.

quodlibet | 2009. március 14. | 10:48:26

Persze, ne hazudjunk, bár a politikai korrektség éppen a kegyes hazugságokat jelenti. De ezen a helyen szerencsére nincs szükség PC beszédre, mindenki azt és úgy mondja amit gondol. Viszont előfordulhat, hogy tévedünk, mert nem ismerünk fontos tényeket, elhamarkodottan ítélkezünk, mert elragad az indulat, vagy tévesen következtetünk, mert sajnos nem gyakoroltuk eleget a logikus érveken alapuló vitát. A rendőrkapitány kijelentése pl. nem volt szerencsés, az azonban tévedés hogy hazudott volna. Akkor hazudott volna, ha tudván tudva az igazságot, szándékosan nem azt mondja ami az igazság. Ő azt mondta amit gondolt, ami történetesen igaz is, az más kérdés, hogy ilyen formában ezt nem volt helyes kimondania. És persze azt a kérdést sem lehet megkerülni, hogy az Avasi lakótelepre nézve megalapoz-e statisztikai általánosításokat az amit a rendőrkapitány tapasztalt? A puskás gyilkosság megalapoz-e a többségi lakosság indulataira nézve statisztikai általánosításokat? Egyik sem, vagy mindkettő, csak az egyik, miért?

lelkiismeret | 2009. március 14. | 08:55:08

Folytatva az előbbi gondolatsort: Úgy emlékszem 6 rablásról beszélt, amit mind cigányok követtek el, de ugye a városban van vagy 30 ezer cigány, tehát az lett volna politikailag korrekt, ha azt mondja, hogy a cigányoknak csak egészen elenyésző hányada követ el rablást, ehhez képest a fogvatartott bántalmazását 100%-ban rendőrök és bévések követik el, de azok szinte soha nem buknak le, mert saját magukat nem üldözik. Meg a sörétes puskával gyilkolókat sem nagyon.

lelkiismeret | 2009. március 14. | 08:48:22

"a politikai korrektség eredetileg segítőkész, empatikus gesztus, amellyel az erősebb jelzi a gyengébbnek, hogy megérti őt, elfogadja, figyelembe veszi érzékenységét".

Nem. A politikai korrektség első tétele, hogy nem hazudunk, a második pedig, hogy nem sejtetünk olyan gondolatokat, amelyek hazugságok lennének.

Tehát: Aki olyan kijelentést tesz, hogy az összes rablást cigány követi el, az még akkor is pofátlanul hazudik, ha bizonyos időbeli vagy térbeli megkötéssel teszi, mert nagyon jól tudható, hogy ebből főleg annyi jön át, hogy csak a cigányok rabolnak, holott az igazi igazság az, hogy csak a rablók rabolnak, akár cigányok, akár nem, és a nem-rablók pedig nem rabolnak, akár cigányok akár nem.

"a politikai korrektség eredetileg segítőkész, empatikus gesztus, amellyel az erősebb jelzi a gyengébbnek, hogy megérti őt, elfogadja, figyelembe veszi érzékenységét".

quodlibet | 2009. március 13. | 21:24:37

Érdemes már az elején figyelmesen elolvasni azt amit Kálmán írt. Azt mondja, hogy teljes tévedés Sólyom következő állítása: "a politikai korrektség eredetileg segítőkész, empatikus gesztus, amellyel az erősebb jelzi a gyengébbnek, hogy megérti őt, elfogadja, figyelembe veszi érzékenységét". Eszerint a politikai korrektségről sem az nem igaz hogy segítőkész empatikus gesztus, sem az hogy az erősebb jelzi a gyengébbnek, hogy megérti őt, elfogadja, figyelembe veszi érzékenységét. Ez Kálmán véleménye, melyre alátámasztásul az amerikai filmeket hozza föl példa gyanánt. Szerinte ezek a filmek a kisebbségek sajátosan elfogult ábrázolásával közvélemény átformálását szolgálták – amiben igaza van – ami nem világos, hogy ez miért cáfolja Sólyom állítását? És honnan tudja, hogy ezek a filmek formálták át az amerikai körvéleményt, és nem más a mindennapokban tapasztalható jelenségek? És egyáltalán valóban átformálták a közvéleményt vagy csak az etnikai arányok változtak meg? Amit bizonyíték gyanánt ír: „Ki lehet nevetni a sokszor bárgyú politikai korrektséget, de a hatékonyságát nem lehet tagadni, annak kézzelfogható bizonyítékai vannak.” igaz lehet az USA-ben, de vajon ami ott működik az nálunk is biztosan hatékony? Nem inkább bumerángként üt vissza?

quodlibet | 2009. március 13. | 13:57:56

Az a jelenség amit nálunk a cigányokkal kapcsolatban gettósodásnak írnak le negatív felhanggal, a székelyek esetében csak álom, pozitív felhanggal. A székelyek nem örülnek annak hogy a román állam tudatosan igyekszik fölolvasztani őket a románságban. Ezzel szemben a cigányság mellől tömegesen elköltöző többségi társadalom valami merőben más jelenség. A székely falvak is nagyon szegények, de csak anyagi javakban. Kultúrában, a környezet rendben tartásában gazdagok. Az sem különösebben bánják a székelyek, ha gyermekeik külön iskolában járnak, ahol anyanyelvükön magyarul tanulhatnak. Mindez a cigányság elmaradott része tekintetében, mint hátrányos megkülönbözethetés jelenik meg, és nem úgy mind óhajtott különállás. Egyszóval ami a cigányság esetében hátrányos megkülönböztetés a határon túli magyar kisebbség esetében a megmaradás feltétele. A dolog akkor is így fest, ha nem határon túli magyarok, hanem mondjuk határon belüli szerbekről van szó. Számukra sem büntetés vagy hátrányos megkülönböztetés a különálló kisebbségi lét, a külön iskolába való járás stb.

kunadam | 2009. március 13. | 13:24:17

Nemistudom: Még mindig nem értem. Nekem az integráció az többségi társadalom normáihoz való csatlakozást jelenti, s problémaként él több más országban is (hol az ottani cigányok, hol a bevándorlók körében).
Mi köze van ehhez a területiségnek, az autonomiának, nyelvhasználatnak?

nemistudom | 2009. március 13. | 09:56:27

Az integráció akarása és az önkormányzatiság kérdése merül itt fel. Szélsőséges példával élve: szabolcsi autonómia, székelyföldi autonómia. Erre az összefüggésre és a mögötte meghúzódó politikai filozófiára ( s benne a kettős nyelvhasználatra ) kérdez a tanár úr. Nagyon pedánsan.

kunadam | 2009. március 13. | 09:48:17

Moderálási alapelvek- moderált komment -

z mrk pld mndg sntt gy kcst. ngrkt gyns bb z rszgb bhrcltk s tt rbszlgsgbn trtttk. Tht gy lyn nprtg flmlkdsrt klltt kzdn, mlyt skn skg trgyknt kzltk. Nvzztk rsszstnk, d bbl gyk sm gz mgyrrszg cgnysgr.

htrn tl mgyrk mg ntgrldtk. sklb jrnk, dlgznk, prlmnt prtjk vn. Sh, snk nm krt, hgy cgnys blvdjnk. Nm krhtj snk, hgy kltrjkt vsztsk. gy rg, gzdg, z rszgt gzdgt kltrll bszlnk. D vn cgnysgnk gy rtg (nm z gsz!) knk gzdn kll tbbsg trsdlm nrmhz.

nemistudom | 2009. március 13. | 09:42:31

Újraolvasni mindig jó. Szeretném tisztelettel felhívni a figyelmet arra a mondatra, amely így hangzik a fenti szövegben: "A kisebbségnek pedig az integrációt akarnia kell." (Vajon mondana ilyet a határokon túli magyarokról is?)" Ez már igaz pc kérdés, amely Sólyom politikai meggyőződése alapjaira kérdez. Van válasz?

nemistudom | 2009. március 13. | 09:29:18

Kálmán úr, tudomásom szerint - de a tényeket most már mind ellenőrizni fogom: ellenőriztem: az - tanárember. Véleménye stílusa nem kioktató, de mellbe vágó.

vedder | 2009. március 13. | 09:26:58

"...végre nem olyan vitát kellene folytatni..." -természetesen elírtam, tehát: "olyan vitát" nem nélkül

vedder | 2009. március 13. | 09:24:21

Kálmán László értetlenkedése tipikus és sajnos nagyon jellemő a mi magyar értelmiségi elit egy jó részére. Mindenki tudja miről beszél Sólyom. Nem a kedvenc köztársasági elnököm, nem akarom az Ő személyét védeni, de végre nem olyan vitát kellene folytatni ami a megoldás felé terel. Ez a cikk az nem arra terel. Fölényeskedő stílus, tanári kioktatás. Megint nem arról kezd vitatkozni amiről kellene: hogyan oldjuk meg ezt a társadalmi problémát.
A másik: nem mindenki rasszista akinek elege van a tehetetlenségből és felvonul. Az emberek természetes reakciója. Nem Amerikából kell nézni a cigánykérdést, onnan máshogyan fest.

nemistudom | 2009. március 13. | 09:17:41

Ha rosszul tudtam az adatokat ( é ezek szerint rosszul tudtam ), akkor téves következtetést is vontam le belőle.

Dodona | 2009. március 13. | 07:52:18

Radikálpatrióta | 2009. március 13. | 01:35:50
Lol
Remélem, nem nézel be a legközelebbi iskolába.

Radikálpatrióta | 2009. március 13. | 01:35:50

medve1942 | 2009. március 12. | 12:00:24

Néhányt év, és megszólalnak a kivononuló oroszoktól vásárolt vagy "Jugóból" átcsempészett, eldugott fegyverek. Majd akkor kiderül, túl van-e lihegve a rasszizmus és az általa kiváltott gyilkos érzelmek kérdésköre

--------------------

Első mondatod: egyetértek, de nem néhány, hanem maximum másfél. Amikor a jobboldali kormány megnyirbálja a jelenlegi fizetésemnél magasabb segélyeket, és munkába kényszeríti az eddig élősködőket.

Második: nincs túllihegve. Csak rossz oldalról nézik. Álltál már szemben, hátad mögött a húgoddal egy 15 fős cigányhordával, akik azt üvöltötték, h megölnek, meg a hugodat is, csak őt előtte még...?!

Én áltam. Rendőrség: majd ha vér folyik. Hát folyt: a haverjaim odaértek. Na ne aggódj, lett is belőle "rászístá bűncselekmény"!

Ti csak beszéljetek, én eljárok lőni tanulni. Doktori diploma ide vagy oda.

NETEGEZZ | 2009. március 13. | 00:12:57

T. nemistudom | 2009. március 12. | 15:24:31
Ezt írja:
„A Sólyom-számtan szerinti kisebbség, a 384 főből 200 fő elutasította a jelöltet.”

Ez a valóság:

„Nem választotta meg az Országgyűlés Havasiné Orbán Máriát a Legfelsőbb Bíróság elnökévé. 365 képviselőből 230-an igennel, 123-an pedig nemmel szavaztak a titkos voksoláson.” (Hírszerző információ 2009-03-09 17:31)

nemistudom és a politikai korrektség

Hamis adatok alapján, minősíteni a másik embert.
Hamis adatokkal, másokat félrevezetni.

Márkus | 2009. március 12. | 18:42:24

Még néhány cikk a cigányok védelmében, meg arról, hogy mennyire félnek, és az az érzésem, a Jobbik fölényesen győz a választásokon.

Pedig sohasem voltam a szélsőjobb híve.

69t69 | 2009. március 12. | 18:07:00

Moderálási alapelvek- komment törölve -

nemistudom | 2009. március 12. | 15:24:31

mt-nem kell sugdosni. A jelölés és a választás viszonyáról mondottakat fenntartom. Ha nekem valakit jelölnek, nem kell feltétlenül sem a jelöléssel, annak módjával, magával a jelölővel, illetve a jelölt személyével egyetértenem. Ha a választás az enyém, vagyis a döntés joga, akkor dönthetek úhy, hogy elfogadom a jelölttet, de el is utasíthatom. A Sólyom-számtan szerinti kisebbség, a 384 főből 200 fő elutasította a jelöltet.

marcotardelli | 2009. március 12. | 14:49:57

Norka egy majom.
Elég sommás vélemény, de azt hiszem analóg egyesek szintén kevésbé cizellált hozzászólásával.

Norka | 2009. március 12. | 14:29:24

Sólyom egy majom. Mindenki jobban járna, ha csak járná a mezőt, védené a madarakat, szerintem ő is jobban érezné magát, mert jelenlegi pozíciójában emberekkel kell foglalkozni, ez meg ugye sosem volt erőssége... Semmi emberi nincs benne, Árpi bácsi óta nem volt méltó közt. elnökünk...

quodlibet | 2009. március 12. | 14:28:57

Kálmán László kioktatja a köztársasági elnököt, mert a többségi társadalom és a cigányság egy részének konfliktusában nem érzéketlen a többségi társadalom sérelmei iránt. Kioktatja azért mert egy társadalmi konfliktus leírása során a nyelvnek nem csak a terápiás beszédmódját, hanem a diagnózis száraz, tényszerű nyelvét is használja. Sólyom László óvatosan, a rá jellemző kiegyensúlyozottsággal teszi ezt, de Kálmánnak még ez is sok. Nem, a köztársasági elnök sem tévedhetetlen, időnként én sem értek egyet némelyik megnyilatkozásával. Azért azonban nem kéne ideológiai bunkósbottal rátámadni, mert minden magyar állampolgár elnökeként egy többszereplős konfliktus valamennyi résztvevőjét próbálja megérteni és csitítani.

nonol | 2009. március 12. | 14:22:48

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Dodona | 2009. március 12. | 14:19:50

cerberus
"Kinek, melyik partnak erdeke, hogy mineden nap megjelenjen egy a rasszizmussal nyiltan, vagy csak "szoren" foglalkozo cikk a (mostmar valoban idegesito) nepszabadsagban?
Melyik part lehuto megelhatesi ertelmisegikbol alo holdudvara szallitja naprol napra ezt a sok mocskot?"

Ne mondd meg....a Jobbik ?

marcotardelli | 2009. március 12. | 14:08:35

Erdély, és főképp Székelyföld telis tele van 48-as emlékművekkel, a magyarok mindig is megünnepelték március 15-t. Milyen nacionalista ütközésekről beszélsz?
Aki volt már Székelyföldön, az tudja miről beszélek, aki nem az nem tudja ezt a sztorit helyén kezelni.
Megsúgom én Neked mi volt a nacionalizmus: 30 millió románnal riogatni, ez a sok világtalan meg benyelte. Pinokkió első dicsőséges lépéseinek egyike volt.
Az a magyarság örök szégyen lesz.

A menthetetlen pedig az, ahogyan a főbíró válsztáshoz az MSZP konok, vaskalapos képviselői állnak. Az összes szakmai fórum, és másik 3 párt megfelelőnek tartja a jelöltet. Ők pedig játszák a durcás kislányt, mert nem Katikájuk lett a közt elnök, miközben a magyar igazságszolgáltatás romokban. Nevetséges hozzáállásukat ebben az újságban is több cikkben bírálták, keressétek vissza.

nemistudom | 2009. március 12. | 13:36:49

A jelölési jogot össze tetszenek téveszteni a megválasztás jogával. Vitatta valaki is azt a jogot, hogy az államfő jelöljön: Nem. Ahogy jelöl és aztán ahogyan erőszakoskodik, az menthetetlen.
De: ha bárkinek az élete párját egy arra kijelölt személy jelölheti, de az elfogadás a maga joga, akkor mi a helyzet? El kell-e fogadni a jelölést vagy el is lehet utasítani? Na, ennyit a "kötelezettségekről".

2xshalom: nem a jól végzett munka miatt, hanem a jelenléte miatt. Ma a nacionalizmusok ismét ütköznek ( van újra Kisantant? ) és így válik nem-kívánatossá egy kopjafát(?) állítani akaró államelnök 1948 ünnepén.

Persze, lehet, hogy tévedek, de mintha 1848 nem lett volna olyan kedves már 160 évvel ezelőtt sem a nemzetiségieknek, a románoknak, szerbeknek, szlovákoknak és horvátoknak. S a régi sebek ( lásd: ukránok ) tovább élnek. Mindmáig.

2xshalom | 2009. március 12. | 13:12:40

Sólyom László tevékenysége kapcsán, két fontos külpolitikai esemény nyugtázza azt, hogy jól végezi a dolgát. Mind két esemény azért történt, mert Sólyom Lászlónak a határon túli magyarság irányába és érdekébe tett erőfeszítései igenis hatásosak, és ha nem is lehet csodákat várni, az ottani magyarság tisztelettel gondol a magyar elnökre. Mind a szerbek (a Vajdasági eltanácsolás), mind a románok (a tegnapi Erdélyben tervezett látogatásának kapcsán tett "eltanácsoló" gesztus) pontosan azért nem óhajtják Sólyom László tevékenységet, mert jól végzi munkáját, ami az ottani magyarokat illeti.

Ami a cigány sztorit illeti.

Csak egy mondatot emelnék ki ami az egész retorika áradatot tökéletesen jellemzi, illetve annak steril boncolgatásos módjáról illusztrisan árulkodik: ""Például ezt mondja: "A kisebbségnek pedig az integrációt akarnia kell." (Vajon mondana ilyet a határokon túli magyarokról is?)""
Teljes hozzá nemértés, vagy egyszerű csúsztatásról van szó! A határon túli magyarok, igenis integrálódva vannak! Amit a határon túli magyarok NEM akarnak, és aminek ellene mennek az nem az integrálódás, hanem az ASSZIMILÁCIÓ! Ég és föld a különbség, érthetetlen, hogy a szerző miért nézi az olvasókat hülyének!

sandor1 | 2009. március 12. | 13:08:47

Moderálási alapelvek- komment törölve -

medve1942 | 2009. március 12. | 12:00:24

Néhányt év, és megszólalnak a kivononuló oroszoktól vásárolt vagy "Jugóból" átcsempészett, eldugott fegyverek. Majd akkor kiderül, túl van-e lihegve a rasszizmus és az általa kiváltott gyilkos érzelmek kérdésköre.

medve1942 | 2009. március 12. | 11:57:36

Idegesítő a NOL?
Miért olvasod? :-)

cerberus | 2009. március 12. | 11:48:20

legyunk oszintek!
Kinek, melyik partnak erdeke, hogy mineden nap megjelenjen egy a rasszizmussal nyiltan, vagy csak "szoren" foglalkozo cikk a (mostmar valoban idegesito) nepszabadsagban?
Melyik part lehuto megelhatesi ertelmisegikbol alo holdudvara szallitja naprol napra ezt a sok mocskot?
Melyik partnak maradt mostanra egyetlen politikai temaja (ti. a "kirekesztes")?
Baromira unalmas mar...
(boccs, ez egy sablon szoveg amit minden ilyen cikkhez beillesztek)

nemistudom | 2009. március 12. | 11:32:07

mt: miből vonta le ezt a következtetését?

marcotardelli | 2009. március 12. | 09:40:14

Sólyom László az eddigi legjobb köztársasági elnök.
Egy elnök, aki nemcsak státusszimbólumként kezeli pozícióját, hanem dolgozik is.
Az én megítélésem szerint jól.

értelmetlenségi | 2009. március 12. | 08:41:07

Sólyom Lászlóra kár szót vesztegetni. Már azzal lejáratta magát, ahogyan megválasztották elnöknek. Azóta is minden cselekedete, szövege ékes bizonyítéka annak, hogy abszolut alkalmatlan a posztra. A Fidesz kezét hálásán nyalogató, gazdájához (megválasztójához) hűséges eb, semmi más.

HIRDETÉS

Marabu

A szerző nyelvész

Sólyom László azonban nem így gondolja (Népszabadság, 2009. február 28.). Szerinte "a politikai korrektség eredetileg segítőkész, empatikus gesztus, amellyel az erősebb jelzi a gyengébbnek, hogy megérti őt, elfogadja, figyelembe veszi érzékenységét". Teljes tévedés. Például az, hogy az amerikai filmekben évtizedeken át hogyan volt szabad kisebbségieket ábrázolni és hogyan nem, egyáltalán nem az "érzékenységük figyelembevételét" szolgálta, hanem a közvélemény átformálását azzal, hogy nem utalunk olyan tulajdonságokra, helyzetekre, amelyek az őket sújtó előítéleteknek tápot adnak. És ez sikerrel is járt, különben ma nem lehetne ott fekete elnök.

A politikai korrektségbe még az is belefér, hogy csak politikailag vagyunk korrektek, a valósághoz nem vagyunk egészen hűek. Ezzel együtt jár, hogy egy kicsit szépítsük meg a jelent, például legyenek a filmben feketék a pozitív hősök, a fehér hős legjobb barátai, a zseniális sebészek, mert a jelen kegyes szépítésével megszépíthetjük a jövőt - és tényleg. A sokszor túlzásba vitt igyekezet, hogy kerüljük a pejoratív, kellemetlen asszociációkat keltő kifejezések használatát a kisebbségekkel kapcsolatban, ezt a fő célkitűzést szolgálja. Ki lehet nevetni a sokszor bárgyú politikai korrektséget, de a hatékonyságát nem lehet tagadni, annak kézzelfogható bizonyítékai vannak.

HIRDETÉS

Sólyom így folytatja: "De nem a kiszolgáltatottat és az ártatlant védi" a politikai korrektség, "ha ideológiai bunkósbotként használják". A közelmúlt eseményeinek fényében ezt a kissé rejtélyes mondatot csak úgy lehet értelmezni, hogy ha valaki mondjuk számon kéri a miskolci rendőrkapitányon, hogy miért tartja lehetetlennek a cigányokkal való együttélést, vagyis a politikai korrektség bunkósbotjával esik neki szegénynek, akkor nem a kiszolgáltatottakat és az ártatlanokat védi, hanem valaki mást - vajon kit?

A köztársasági elnök úgy gondolja, hogy neki nem illik egyes személyekkel, különösen pedig politikai csoportokkal kapcsolatban véleményt nyilvánítania (bár államfőként általa fontosnak tartott dolgokban ezt akár kötelességének is tekinthetné). Sólyom ezt formailag betartja, de virtuóz homályossággal pótolja a pártatlanságot. Például ilyeneket mond: "az eddig járt út nem folytatható" (Ki járta azt az utat? Milyen útról van szó?); "Kárba ment rengeteg jó szándékú erőfeszítés" (Kinek az erőfeszítése? Mire tett erőfeszítés?); "a problémahalmazra rárakódott egy hihetetlen ideológiai teher" (Minek a terhe? Mitől ideológiai egy teher? Ki rakta rá?); "minden megszólalást beskatulyáznak" (Kinek a megszólalását? Ki skatulyázza be? Milyen skatulyákba?); "a nyelvpolitikai harc talán most véget ér" (Ki folytatta ezt a harcot? Mi volt a célja?); "elzárják annak a lehetőségét, hogy nyíltan lehessen beszélni a tényekről" (Ki zárja el? Ki elől? Hogyan? Mely tényekről szeretne beszélni?).

Nem az ebben a lényeg, hogy az elnök úr megkapja fogalmazásból a jól megérdemelt elégtelent, hanem az, hogy amit sejtet, az hajmeresztő. Nem arra gondolok, hogy elégedetlen a cigánysággal kapcsolatos eddigi politikával - minden oka megvan rá. Arra gondolok, hogy a politikai korrektség szerinte megakadályozza, hogy "nyíltan beszéljünk a tényekről", és, mint később kiderül, "nyelvpolitikai harcon" azt érti, hogy tilos kimondani a cigány szót.

Szögezzük le, hogy Sólyom a legjobb esetben is téved: a rengeteg közül néhány cigány szervezet szívesebben használja a roma megjelölést, de sem a cigányok többsége, sem jelentős politikai csoportok, sem a politikailag korrekt közvélemény nem ellenzi a cigány szó használatát. De ha ellenezné is, miért akadályozná az a nyílt beszédet? Sólyom ugyanazt a hazugságot sejteti, amit a jobboldali média - ők ugyanis be akarták magyarázni az embereknek, hogy az antifasiszta közvélemény azért kifogásolta a miskolci rendőrkapitány szavait, mert "megmondta az igazat", vagy mert használta a cigány szót.

A cigány szó különböző élethelyzetben élőket, sőt különböző etnikumokhoz tartozókat jelöl, akikben csak az a közös, hogy a rasszizmus sújtja őket. Sólyom is beszél a cigányok sokféleségéről, mégis egységként kezeli a cigányságot. Például ezt mondja: "A kisebbségnek pedig az integrációt akarnia kell." (Vajon mondana ilyet a határokon túli magyarokról is?) És: "Az együttélés közös terein el kell fogadnia és követnie [kell] az ország jogi és erkölcsi normáit, jogokat és kötelességeket egyaránt. A cigányság története úgy alakult, hogy az integráció egyben a modern társadalomba való belépésük. Ez nagy erőfeszítést és változást követel."

Az első két mondatot kétféleképpen is lehet értelmezni: mint általános szentenciát arról, hogy mi a kisebbség helyes viselkedése, vagy pedig mint az elégedetlenség kifejezését, annak éreztetését, hogy a cigányság esetében ez nem teljesül. Az idézet további része a második értelmezést látszik alátámasztani: "változásra" van szükség, tehát "a cigányság" még nem követi az ország jogi és erkölcsi normáit. Félretéve most azt a kérdést, hogy mennyiben lehet egy ország erkölcsi normáiról beszélni, ez a néhány mondat az olvasóban mindenképpen azt az érzetet kelti, hogy itt a cigányokkal kapcsolatos negatív sztereotípiák körmönfont megfogalmazásával van dolga.

Hasonló körmönfontság figyelhető meg abban, ahogy Sólyom a szegregált és integrált oktatás problémájáról beszél. Óva int attól, hogy "doktrinerek" legyünk. Hiszen lehet jó cigány iskolát csinálni - érvel, figyelmen kívül hagyva, hogy a szegregációt nem azért tiltják, hogy ne lehessenek cigány iskolák, hanem hogy ne lehessenek fehér iskolák. (Egyes településeken a nem cigány családok egy része cigánynak vallja magát csak azért, hogy papíron integrált, valójában cigánymentes lehessen az iskola.)

Sólyomnak kötelessége lenne, hogy elmondja, tenni kell valamit a cigányok ellen elkövetett bűnök helyrehozására - ilyen bűn, hogy az ország eltűrte, hogy vétlen emberek egy nagy csoportját elsőként tegyék ki az utcára az üzemek bezárásakor, majd az így kisemmizettek jelentős részét azzal vádolják, hogy "nem szeretnek dolgozni". Az is hatalmában van, hogy a tekintélyével hasson azokra, akikre a racionális érvek nem hatnak. De a racionális, megoldást kereső gondolkodás és a rasszista, előítéletes gondolkozás között nincs kompromisszum, még köztársasági elnök sem találhat ezek között középutat. Ha megtagadja a közvélemény formálását, helyette köntörfalaz, és megpróbál megfelelni a "lakossági igényeknek", az nem középút, hanem a felelősség elől való megfutamodás.

(Az elemzés teljes szövege megtalálható a szerző honlapján: http://www.kalmanlaszlo.hu/arch/azOrszagTeste.doc)

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    39 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS