belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | Jobmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. február
10. péntek

Szégyenfolt az autópályán

A hazai autópálya-építési színjátékban példátlan dolog történt: a bíróságok másodízben semmisítették meg a már megépült M0-s egy szakaszának környezetvédelmi engedélyét. A beruházó és az engedélyező hatóság úgy hirdeti, ők teljesen ártatlanok. Azt a látszatot keltik, mintha a civilek lennének a ludasak.

Gellért Miklós,| Népszabadság| 2009. április 2. |39 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

pampa | 2009. április 3. | 17:25:39

Lehet, Kovács Miki, hogy te nem vagy aktív környezetvédő? Mert ha az lennél, tudnád, hogy akik részt vesznek a zöld rendezvényeken aktivistaként, a nagy többség nem kap érte pénzt. A beszedett környezetvédelmi adó nem a zöldeknek jut, de még csak nem is környezetvédelmi célokra. És egyáltalán, alig van adó, amit ilyen címen szednek.
Épp ez a probléma, hogy amit beszednek tőlünk, az megy egy nagy közös bugyorba, ahonnan aztán kiveszik erre-arra, az aktuális kormáy által meghatározott fontossági sorrendben. A környezetvédelem a sor végén kullog, nem kell tehát aggódni a környezetvédelem ellenzőinek, hogy túl sok pénzt fognak rá fordítani.

Tudom, hogy ebben a hosszú beszélgetésben mindenki jót akar.
Tényleg az van, amit Gellért Miki hozzászólt itt vhol, hogy a saját családtagját senki nem lógatná ki a tizedikről egy olyan kötélen, ami nem biztos hogy megtartja.
De amíg nem tapasztaljuk a saját bőrünkön a szennyezés hatásait, addig könnyen mondjuk, hogy úgysem lesz következménye annak, amit teszünk.

pampa | 2009. április 3. | 17:14:56

Kedves Irriga, szerinted a bűz, a zaj tartósít? Akkor javaslom, hogy Kovács Mikivel költözzetek a Miki által említett olaszországi A12 autópálya mellé, ahol Miki állítása szerint olyan elégedett emberek élnek. Kíváncsi vagyok, milyen hatással lesz az egészségetekre, és hogy meddig bírjátok ki pereskedés nélkül.

Amikor azt írtam, mennyi allergiás stb. van, azzal arra utaltam, hogy ez a környezetszennyezés eredménye. Vagy szerinted Miki, jó, hogy a cukorbetegek száma évről évre növekszik, és 10 éven belül az orvosok szerint az emberek harmada cukorbeteg lesz?

A középkorban nem tudták pl sokan, hogy a zöldségek, gyümölcsök fogyasztása sok vitaminhoz juttatja a szervezetet. Nem véletlen, hogy köszvény a kiváltságosok betegsége volt, akik megengedhették maguknak, hogy csak és kizárólag húst egyenek.
Ma sokkal többet sportolhatunk, pihenhetünk, míg a középkorban az emberek nagy része látástól vakulásig dolgozott, sosem pihentek. sosem törődhettek az egészségükkel. Nekünk most van hozzá jogunk, hogy egészségesek legyünk, ezt szolgálja a környezetvédelem is, mert a vezetőinkkel (elméletileg) egyenrangú állampolgárok vagyunk, és nem rabszolgák, és nem egy földbirtokos szolgái.
Az egyébként tény, hogy volt idő, amikor az orvostudomány fejletlensége miatt a gyengébb gyerekek nem érték meg a felnőttkort. Erről nem tudok véleményt mondani, mert most más világban élünk, tehát az orvostudomány fejlődése egy külön folyamat, amely segít megmenteni olyanokat, akik zordabb körülmények között nem maradnának életben, esetleg meg sem születnének.

De a helyzeten semmiképpen nem kéne rontanunk a környezetszennyezéssel.

Én is olyan területen lakom, ahova már jó ideje elkerülőutat akarnak építeni. Ezzel az úttal egy nagy zöld területet vágnának ketté, meg átlyukasztanának egy hegyet. A lakosság eddig megakadályozta. Én azt mondtam, inkább nem veszek autót, pedig megtehettem volna. Inkább választom a tömegközlekedést, cserébe a jó levegőért. Ez a környéken lakó 20.000 embernek is hasznos, hogy én nem pöfögök egy 4személyes autóban egyedül.

irriga | 2009. április 3. | 13:52:34

Azért nem kell panaszkodni.
A középkorban nem volt autó, kemikália stb. és az átlagosélettartam olyan 36 év volt.
Vajh minek köszönhető a mai 70 fölötti szám?

A büz, a zaj az tartósít?

Attila | 2009. április 3. | 12:52:45

pampa | 2009. Április 2. | 17:32:14

Nagyon jó dolgokat írsz.
15-20 embert alig tudok összeverbuválni egy komolyabb erdőrész megtisztításához vagy környezetvédő kampányokhoz, döbbenetes...

irriga | 2009. április 3. | 12:22:01

kovacs miki | 2009. Április 3. | 11:28:36

Ez egy láncreakció.
A kivetett sarcok egyre nőnek, melyből egyre több hivatásos környezetvédő lesz, akinek érdeke azt kívánja, hogy egyre több népbutító cikk jelenjen meg, mert akkor több pénzt lehet a társadalmoból kisajtolni, melyből egyre több ...

irriga | 2009. április 3. | 12:17:49

drfaj | 2009. Április 3. | 10:21:40

Miattad pedig különösen égünk!
Cserencse, hogy a magyar nem világnyelv ...

drfaj | 2009. április 3. | 10:21:40

Csak ott? Ez az országvezetés csak szégyent hoz ránk! Mindenhol égünk!

irriga | 2009. április 3. | 08:22:14

mickmuc | 2009. Április 2. | 23:03:34

Tényleg igaz.
Ugyanis nálunk a szabadság tartalma sokak szerint azt jelenti, hogy az egyén azt csinál, amit akar.

irriga | 2009. április 3. | 07:22:54

mickmuc | 2009. Április 2. | 23:03:34

Na, mi az?

Te is kimaradtál valamiből, mint Morvai Hiszti?

mickmuc | 2009. április 2. | 23:03:34

Moderálási alapelvek- komment törölve -

sicc2 | 2009. április 2. | 21:30:20

A www.m0.hu portál megszánt!
A www.nart.hu portál megszánt!
A www.nif.hu létezik, de nagy ívben leszarnak mindent.

Bárkinek írésza fejlesztésekről, fenntartásról kérdéseket, hónapok óta nem válaszolnak.

Fel kell számolni a NIF-et, és bíróság elé kell állítani őket. Tolvaj kommunista rohadék banda!

irriga | 2009. április 2. | 20:46:02

1948pG | 2009. Április 2. | 19:26:13

Egyetértek veled.

irriga | 2009. április 2. | 20:44:05

Gellért Miklós | 2009. Április 2. | 17:55:27

Azért el kellene gondolkozni azon, hogy ne a megelőzésre, hanem az alkalmazkodásra költsünk-e többet.
Az utóbbira szavazok, ugyanis nincs megfelelő információnk a Föld éghajlatának változását befolyásoló tényezőkről.

Aki nem ismeri a múltat, az ne jövendöljön!

fifi | 2009. április 2. | 20:10:03

A demokráciának arról kellene szólnia,hogy az egyéni érdekeket alá kell vetni a KÖZ érdekének.Az M-0 ra igen is szüksége van nem csak a fővárosnak,hanem az országnak is.

1948pG | 2009. április 2. | 19:26:13

Nem tudom,kiket képvisel a „Szike” ,azt viszont tudom,hogy kikből
állt az a bizonyos árpádföldi egyesület: az Árpádföld és Csömör között
épült kastélyocskák lakói ők,érdemes oda kizarándokolni nézelődni.
Árpádföldön lakom és így bizton állíthatom,a környék forgalma
nagyon jelentősen csökkent az M0 átadása óta!A Szlovák úton
azt megelőzően gyakorlatilag nem lehetett közlekedni a zsúfoltság
miatt,szemmel látható sűrűségben ömlött fölfelé (az árpádföldi
domb felé) a füst!A másik oldalon lakó gazdagékat persze ez
akkor egyáltalán nem zavarta!És hasonló kezdett lenni a helyzet
a Szlovákkal párhuzamos kisebb utcácskákban is,rengeteg
baleset történt,mert egyenrangú kereszteződések vannak és
már a nagyobb teherautók is kezdtek átszokni ide,kikerülendő
a Szlovák utat.Az M0 átadása óta a helyzet gyökeresen megváltozott!!
Az sem igaz,hogy a Hungária forgalma nem csökkent,azóta viszonylag
jól járható (persze csúcsok most is vannak).Egyébként én,mint
árpádföldi lakos, arra emlékszem,hogy az önkormányzat számtalan
levélben tájékoztatott bennünket arról,hogy mi épül,arra viszont nem
emlékszem,hogy bármit aláírtam volna M0 ellen.A lakóhelyem környékén
egyébként mindenki örül az új útnak!
Lehajtó: hát ez az ügy kirívó példája az önzéssel párosult ostobaságnak!
A csömörieknek nem kellett a lehajtó,holott Budapestnek nagyon is jó
lett volna!Győzött az önzés,lehajtó nincs ,viszont lett egy kb 2 km
hosszú,az M0-val PÁRHUZAMOS jó széles út,jó pár ezer négyzetméter
értékes szántóföld helyébe,most ezen lehet le meg föl hajtani az M0-ra.
És ezen az úton még épült két leágazás is,hogy a két út közé záródott
szántóföldeket meg lehessen közelíteni!Jó mi?

Gellért Miklós | 2009. április 2. | 17:55:27

Kedves irriga!

Bizonyára hallottál már az elővigyázatosság elvéről. vagyis, ha nem vagy biztos, hogy a kötél kibír, nem ugrasz ki a tizedikről. De szeretteidet biztos, nem lököd ki. Vagy mégis?

Éppen elegendő érv szól amellett, hogy az emberi tevékenység következtében gyorsult fel az amúgy évmilliók alatt változékony klíma átalakulása.
Egyébként bocsánat, átsiklottam valami felett. Idézet tőled: " a változások iránya és üteme ma nem határozható meg pontosan" (MTA)
Ez eléggé aggasztóan hangzik, miközben a tényt nem vitatja. A további tartalmi elemzésből az ember szerepe bizonyára kiderül.
A teljes bizonyosság maga lesz a vég!
Javaslom, hallgasd és olvasd Lovelockot vagy Hetesi Zsoltot és cselekedj!

pampa | 2009. április 2. | 17:46:21

Ácsi, ne az 5. pontból emelj ki, hanem az előtte lévőkből. Ahol pl. azt írja:
"A természetes tendenciának a lehűlés látszik, de az általa is kalkulált modell szerint az ipari tevékenység következtében a következő évtizedekben 1–4 °C-os globális felmelegedésre lehet számítani." (3. pont)
És ha ehhez hozzáadom:
"a melegházi klímaszakaszt képviselő kréta időszak idején a globális átlaghőmérséklet 10 °C-kal haladta meg a jelenlegit" "Már fele vagy harmad akkora globális hőmérsékletemelkedés is, mint ami a kréta időszakban végbement a poláris jégsapka nagymérvű, esetleg teljes megolvadásához is vezethet, aminek eredményeként a tengerszint 100–200 méterrel is meghaladhatja a jelenlegi értéket."
Mit jelent 100-200 méter tengerszint-emelkedés??? Akik kiszorulnak azokról a területekről, hova mennek lakni? Milyen lesz a népsűrűség?
A Föld története sok-sok millió év, mi ebben a történetben egy kis pötty vagyunk.

pampa | 2009. április 2. | 17:32:14

"irriga", nem csak az ember nevű lény él a Földön, hanem rajtunk kívül még néhány milliárd féle növény és állat. Nincs jogunk kipusztítani mindent magunk körül, csak mert nem akaunk felelősséget vállalni. De ez nem csak irrigára jellemző, ez teljesen általános. Magyarországon úgy, mint az egész világon, kevés kivételtől eltekintve.
Az ember szeretné azt hinni, hogy a többi élőlény nélkül is jól meglesz.
Jól megleszünk?
Sajnos, sok tudományos kinézetű cikk születik megrendelésre, ezeket pénzért írják, hogy meggyőzzék a választókat, hogy fogyasszanak csak még többet. Ezek a cikkek azért íratnak meg, hogy elaltassák az emberek lelkiismeretét.
De a természetet, a bioszférát egyáltalán nem érdekli, hogy mi emberek hajlandóak vagyunk-e szembenézni a tetteink következményeivel. Mindenki megkapja azt, amit érdemel. És hiába hisszük azt, hogy ha senki más élő, de mi, emberek, megússzuk majd.
Tele vagyunk allergiásokkal, rákosokkal, cukorbetegekkel, immunbetegekkel, alig tudunk már gyermeket nemzeni. Rengeteg a depressziós, viselkedési zavaros, stressz-beteg. Olyan szép kis világot teremtünk magunknak.

irriga | 2009. április 2. | 17:27:19

Kiemelés tőlem.

"A meteorológusokkal közösen VÉGZENDŐ elemzések eredményeként REMÉNY VAN tehát olyan összefüggések felismerésére, amelyek alapján ESETLEG többéves, talán évtizedes, ELFOGADHATÓ VALÓSZINŰSÉGŰ klímaváltozási prognózisok is KÉSZÍTHETŐK LESZNEK."

irriga | 2009. április 2. | 17:25:03

Még egy okosság.

http://www.matud.iif.hu/08jun/03.html

"1. Amint az a fenti áttekintésből is egyértelműen kirajzolódik, a Föld története során rendkívül erőteljes éghajlatváltozásokon ment keresztül. E változások időtartamuk szerint négy csoportba sorolhatók.

A ma felismerhető leghosszabb időtartamú változások, a melegházi és hűtőházi klímaszakaszok 106–108 évet ölelnek fel. Időtartamuk és megjelenési módjuk is erősen változó. E váltakozások következményei viszonylag jól ismertek, kiváltó okai azonban ismeretlenek, illetve e tárgyban csak feltételezésekre szorítkozhatunk.

A közepes időtartamú (104–105 év) változások – az előbbivel szemben – egyértelműen periodikusnak bizonyultak, és jól egyeztethetők a Föld pályaelemeinek (precesszió, tengelyferdeség, excentricitás) a fentiekben ismertetett változásaival. Minthogy a pályaelemek változásai számíthatóak, az ezzel összefüggésben lévő, bonyolult visszacsatolásos folyamatsor eredménye, vagyis az éghajlati változások – legalábbis minőségi szinten – ugyancsak kalkulálhatóak.

A rövid időtartamú (1–103 év), periodikusnak tetsző változások hatásai különlegesen kedvező üledékképződési körülmények között (például zavartalan, folyamatos tavi rétegsorokban) jól kimutathatók, de az okokat egyelőre csak valószínűsíteni tudjuk (például napfolttevékenység).

Az egyszeri, katasztrofális események okozói lehetnek földi (például vulkánkitörések) vagy kozmikus eredetűek (például különböző méretű kozmikus testek becsapódásai). Ezeknek az éghajlatra és az ökológiai rendszerre gyakorolt hatása (például kihalások) nagyon különböző lehet; kutatásuk ma intenzíven folyik (Racki, 1999).

2. Az üvegházhatású gázok és más környezetszennyező anyagok szabályozatlanul növekvő mértékű kibocsátása egyre nagyobb mértékben keltette fel az embereknek a lehetséges éghajlatváltozások iránti érdeklődését. A média is hajlamos arra, hogy a várható éghajlatváltozást egyedül az emberi tevékenység rovására írja, ezért a geológiának kötelessége felhívni a figyelmet a változásokért felelős egyéb, már jól vagy kevésbé jól ismert, illetve feltételezett természetes eredetű okokra, továbbá arra is, hogy egyéb jelentős hatású, ma még egyáltalán nem ismert kiváltó okokkal is számolnunk kell. Ugyanakkor a számszerű értékeket tartalmazó előrejelzésekhez szükséges lenne ismerni a kiváltó okok hatásmechanizmusát, a változások mértékét és sebességét (Bárdossy, 1996) is. E tekintetben ugyan vannak, de összességében még meglehetősen szerények az ismereteink. Ebből adódóan ma a geológiai értelemben igen rövid távú (éves, évezredes) változások csak a legfiatalabb és lényegében közel folyamatos képződés mellett létrejött üledékekben vázolhatók fel.

3. Jelenleg egy hűtőházi klímaszakaszon belül egy interglaciális késői szakaszában vagyunk. Nicole Petit-Maire (2000) szerint a legutóbbi glaciális minimum átlaghőmérséklet 4,5 °C-kal volt kisebb a jelenleginél, míg a legnagyobb holocén átlaghőmérséklet 2°C-kal volt nagyobb a jelenleginél. A természetes tendenciának a lehűlés látszik, de az általa is kalkulált modell szerint az ipari tevékenység következtében a következő évtizedekben 1–4 °C-os globális felmelegedésre lehet számítani. Ma még megjósolhatatlan, hogy a természetes lehűlés ezt a melegedést milyen mértékig fogja csökkenteni, és – ami rendkívül lényeges – nem ismert a hőmérsékletváltozási folyamatok sebessége.

4. Az emberiségnek nem a holnapi gondja ugyan, a geológia mégsem mehet el szó nélkül a mellett a tény mellett, hogy a melegházi klímaszakaszt képviselő kréta időszak idején a globális átlaghőmérséklet 10 °C-kal haladta meg a jelenlegit (16. ábra). A melegházi és hűtőházi klímaszakaszok változásainak okát és szabályszerűségét nem ismerjük, de a földtörténetből levonható tapasztalatok alapján nyilvánvaló, hogy természetes okokra visszavezethető nagymértékű felmelegedésre a jövőben is sor fog kerülni. A Föld története során fajok milliói haltak ki, miközben újak jöttek létre. Az emberi faj létezésének tartománya (fajöltője) megjósolhatatlan. Ez az ember esetében a biológiai mellett társadalmi tényezőktől, továbbá a tudomány fejlődésétől is függ. Elképzelhető, hogy az emberi faj akár további millió éveket érhet meg, „Ha istenésszel, angyal érzelemmel / Használni tudnák éltök napjait”. Ebből adódóan a pillanatnyilag már látható és gondot okozó, közvetlen előttünk állónál sokkal nagyobb mérvű változásokkal is szembesülhet az emberiség. (Erre figyelmeztet a 16. ábrán látható diagram.) Már fele vagy harmad akkora globális hőmérsékletemelkedés is, mint ami a kréta időszakban végbement a poláris jégsapka nagymérvű, esetleg teljes megolvadásához is vezethet, aminek eredményeként a tengerszint 100–200 méterrel is meghaladhatja a jelenlegi értéket.

5. A földtörténeti múlt számos speciális rétegsorában mutattak ki ma még nem ismert okok által előidézett, viszonylag rövid idejű (száz- vagy ezeréves nagyságrendű), többé-kevésbé szabályos periódus szerint ismétlődő klímaváltozásokat jelző rétegsorokat. A meteorológusokkal közösen végzendő elemzések eredményeként remény van tehát olyan összefüggések felismerésére, amelyek alapján esetleg többéves, talán évtizedes, elfogadható valószínűségű klímaváltozási prognózisok is készíthetők lesznek."

irriga | 2009. április 2. | 17:23:28

pampa | 2009. Április 2. | 17:19:29

Na, az emberi hatás nincs még bizonyítva.
Persze, ha valamelyik természeti szekta híve vagy..

irriga | 2009. április 2. | 17:21:05

pampa | 2009. Április 2. | 17:09:51

Hát igen!
Látok vonatot, naponta többször ácsorgom a lezárt sorompó előtt és azon gondolkodom, hogy azon helyen nagyságrendileg többen várják a sorompó felnyitását, mint amennyi a vonaton utazók száma.
És milyen hosszan fut egy rendes vonat ...

pampa | 2009. április 2. | 17:19:29

Jujj "irriga", annyi butaságot bírsz leírni..
Évezredek-évmilliók alatt többször változott az éghajlat, és ezt a folyamatot lehet gyorsítani. Ez nem is vitatéma, hogy a föld, a víz és a levegő elszennyezésével gyorsítjuk és súlyosbítjuk a klímaváltozást. Ezek tudományos tények, és egy óvodás is szépen levezeti ezt az egyszerű egyenletet.
Az atomenergiáról csak annyit: Csernobilról is azt mondták: a meghibásodás esélye gyakorlatilag a nullával egyenlő. Amúgy pedig semmi szükségünk Paksra, sőt újabb atomerőműre. Olyan világban élünk, ahol a fogyasztás a legfőbb jó. A reklámok hülyítésére azt hiszik sokan, hogy a teljes élet az, amikor annyit vásárolsz, fogyasztasz, szórakozol, amennyit csak akarsz. De ez hazugság, csak a piaci érdekeket szolgálja, nem az emberekét.

irriga | 2009. április 2. | 17:18:35

Itt lehet olvasni okosságokat a klímaváltozással kapcsolatban.
A cikkek még nincsenek egy évesek.

http://www.matud.iif.hu/08jun.html

Példa:
"A Föld története során végbement gyors klímaváltozások és a bioszféra változásainak összefüggéseit vizsgálva az alábbi következtetések adódnak.

1.) Az üvegházgázok légköri koncentrációja mint éghajlati vezérparaméter, a múltban is kiemelkedően fontos volt.

2.) A gyors klímaváltozások egyaránt szerepet játszottak a kihalások, illetve a felgyorsult, robbanásszerű evolúció előidézésében. Megjegyzendő, hogy itt az „evolúció” kifejezést fenomenológiai szempontból használjuk, hiszen az evolúció belső, genetikai hatótényezői részben függetlenek a környezeti hatásoktól.

3.) Az élővilág fejlődésével a bioszféra a földtani okokra visszavezethető gyors klímaváltozások hatásait egyre jobban tompítani képes. Ennek igazolásául vegyük szemügyre újra az 1. ábrát. Látható, hogy a kihalási ráta értékei (a nagy kihalási csúcsok és a köztes alacsonyabb értékek egyaránt) átlagosan, határozottan csökkenő tendenciát mutatnak a fanerozoikum során. Ez azt jelenti, hogy a bioszféra nagyon erős, „életképes”, és minden egyes környezeti katasztrófára a korábbinál nagyobb diverzitással és egyre tökéletesebb adaptációval reagál. Jó példák vannak arra, hogy a bioszféra a „saját kezébe vette” sorsának irányítását. A „hólabda Föld” esete a karbon időszakban (amikor a kontinensek újra Egyenlítő körüli helyzetbe kerültek) nem ismétlődött meg, mert akkor már hatalmas, albedo-csökkentő trópusi őserdők borították a szárazföldeket. A légkör CO2-tartalmának perturbációit fékező mechanizmus is létezik a késő jura óta: az óceáni mészvázú plankton hatalmas tömegben képes elnyelni, és karbonát formájában megkötni a szén-dioxidot.

4.) A gyors klíma- és környezetváltozások hatásától tehát a bioszféra egészét nem kell félteni; a kihalás mindig a túlságosan specializálódott, ökológiai szempontból elkötelezett szervezeteket és csoportokat érintette súlyosan. Az emberi faj meglehetősen specializálódott, tehát a jelenkori globális környezetváltozás súlyosan veszélyeztetheti. Kérdés azonban, hogy az ember egyszerűen biológiai lény-e. Ha ennél több, akkor van esélye a túlélésre."

pampa | 2009. április 2. | 17:09:51

Milyen érdekes, hogy az emberiséget a "mindig többet, mindig nagyobbat" eszméje vitte előre és előre - és ez is fogja elpusztítani. Nekem nincs autóm, nem is hiányzik. aki jelentéktelennek tartja a gépkocsik által kibocsátott szennyezést, az tudatlan. Felnőtt, felelősen gondolkodó ember biztosan nem jelentene ki ilyet.
De sajnos, ezt a szemléletet nevelik belénk gyerekkorunktól, hogy mindent magunknak akarjunk, ne törődjünk semmi mással, csak a mi pillanatnyi hasznunkkal.
Lehet, hogy van olyan vonat, amelyiken öten utaznak, de én általába igen zsúfolt vonatokon utazom. Üres vonatra még sosem sikerült felszállnom. De "irriga" ezek szerint nem csak autóval pöfög, hanem látott már életében vonatot is, ha tudja, hányan ülnek rajta.. Tehát ő is azok közé tartozik, akiket ő maga is elítél.
Meg hát, irriga, a vonat nem benzinnel megy. A vasút napjainkban a leginkább környezetkímélő szállító eszköz, főleg a teherszállítás tekintetében.

irriga | 2009. április 2. | 16:31:35

Gellért Miklós | 2009. Április 2. | 16:17:59

A VAHAVA-t olvastad?
Semmi konkrétum.

irriga | 2009. április 2. | 16:30:34

Gellért Miklós | 2009. Április 2. | 16:17:59

Szerinted hazánkban, Grönlandon miért találtak trópusi erdők maradványait?

Mert a neandervölgyi autója nem EUR 5 motorral volt szerelve?

Hazánkat évente kb. 17500 paksi energia éri a Napból. Amit az emberiség plusszban termel, az a fenti becslés hibahatárán belül van.
Nem oszt, nem szoroz.

Gellért Miklós | 2009. április 2. | 16:17:59

Klímaváltozás!? Ugyan már! Szerencsére mindíg lehet találni kétkedőket, ami jól is jön, hiszen legalább elháríthatjuk a személyes felelősséget. Így azután minden folyhat tovább... Ebben az esetben azonban sajnos utólag már nem lehet korrigálni. Ja, az utódaink? Kit érdekel, lényeg, hogy mi jól érezzük magunkat, amíg lehet. Éljen és virágozzék korunk uralkodó eszméje!
Azért kiváncsi lennék, mikori MTA álláspontról van szó.

irriga | 2009. április 2. | 15:53:53

VLaci | 2009. Április 2. | 13:58:08

Ahogy vesszük.
Egy személyvonat mondjuk 200 000 kiló és van rajta 5 utas.
Nem baromság?

VLaci | 2009. április 2. | 13:58:08

A személygépkocsinak nagyon sok hátránya, és olyan városban, mint Budapest, igen kevés előnye van. Ha a dohányzást be lehet tiltani közterületen, akkor a személyes célú - tehát felesleges - autózást miért nem? Csak egy rossz szokás. Igen gyakran lassabb a tömegközlekedésnél, és nagyon drága.

Azért, hogy a magam 100 kilóját elszállítsam, még cipelek vele 7-800 kilót. Nem baromság?

irriga | 2009. április 2. | 12:26:52

balintov | 2009. Április 2. | 09:47:24

Tudok neked javasolni nagyon csendes települést.
Geresd meg Garbolcot.
160 ember, ha egy autó megy el az úton akkor az már beszédtéma a kocsmában.

Ne panaszkodj, a budapestiek átlagos élettartama a leghosszabb hazánkban.
Lehet, hogy a rohadt büdös tartósít?

balintov | 2009. április 2. | 09:47:24

A klímakatasztrófa egy dolog. Én nem tudom megítélni a valószínűségét, mégis azt gondolom olyasmi, amivel nem érdemes kockáztatni.
Az viszont teljesen egyszerűen eldönthető kérdés, hogy akarunk-e ilyen rohadt büdösben élni, amivel a budapesti autóforgalom megajándékoz bennünket? Én nem.

irriga | 2009. április 2. | 09:33:39

nane nane | 2009. Április 2. | 09:07:26

A klímával kapcsolatban az MTA állásfoglalása tükrözi jól jelen ismereteinket:

A változások iránya és üteme ma nem határozható meg pontosan.

nane nane | 2009. április 2. | 09:07:26

Ehhehe. A klímakatasztrófát úgy (se) akadályoznánk meg, ha egyetlen autó sem közlekedne. Mivel azonban rengeteg közlekedik, az M0-ra erősen szükség volt. Szerintem a nagyhangú csömöriek is ezen közlekednek már.

irriga | 2009. április 2. | 08:35:10

Ez az egész M0 körüli cirkusz egy baromság.
Ha megépül a lejáró az ellen tíltakoznak, ha nem (mint most) akkor az ellen.

A Hungária körgyűrű forgalma érezhetően csökkent, legalább 20 %-al és nincsenek nagy teherautók.
Nincs a körvasuti felüljáróig érő sor az M3 bevezető szakaszán.

NETEGEZZ | 2009. április 2. | 05:51:47

Így korrekt! Most már a másik fél véleménye is olvasható.

HIRDETÉS
- Újra itt a tavasz, mók...
- Újra itt a tavasz, mókucim! A természet immár lecserélte a téli gumijait
Marabu

A szerző a SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület elnöke

Két és fél évnyi eltéréssel két különböző bíróság hozta meg ugyanazt az ítéletet. A hatóságokat azért is érhette váratlanul az újabb elmarasztaló döntés, mivel az elmúlt években nem szoktak hozzá az efféle bánásmódhoz. A beruházó (Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.) állami tulajdonú gazdasági társaság, a környezetvédelmi engedélyező hatóság (Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség) pedig az állami közigazgatási rendszer része. S mint tudjuk: holló a hollónak... A tragikomikus helyzetet jól jellemzik, hogy az egyik tárgyaláson a beruházó jogi képviselője azt fejtegette, hogy a korábban elvesztett per után összeültek az érdekelt felek, amikor a bíró közbekérdezett: remélem, nem kívánja, hogy ezt jegyzőkönyvbe vegyem?

Az államot képviselő oldal a felelősséget mindenáron a pernyertesekre kívánja hárítani (lásd pl. Milliárdokat vihet el az M0-s, Népszabadság, 2009. március 16.). A cikkből az derül ki, hogy az előző, elvesztett perben a bíróság tulajdonképpen jóváhagyta a környezetvédelmi engedélyt, a másodikban pedig "egy apró formai hiba" volt a perdöntő. A jogban kevésbé járatosak számára érdemes megjegyezni, hogy ilyen ügyekben a bíróság csak nagyon indokolt esetekben nyúl az engedélyező határozat megsemmisítésének eszközéhez, formai hibák esetén semmiképp. Ilyen esetekben a bíróság a per keretében lehetőséget ad a hiba kijavítására. Ebben a perben, akárcsak az elsőben, súlyos tartalmi jogszabálysértés miatt született elmarasztaló ítélet.

HIRDETÉS

Mi is történt valójában? Az Mo-s érintett szakaszára kiadott környezetvédelmi engedély 2005 decemberében született. Ez ellen 2006 januárjában több egyesület bírósági felülvizsgálati kérelemmel élt. A 18 oldalas keresetet az a dr. Fülöp Sándor jegyezte, aki jelenleg a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa. A 2006. szeptember 21-én született ítélet a környezetvédelmi engedélyt hatályon kívül helyezte, a környezetvédelmi hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Akkor ez a példa nélkül álló esemény nagy visszhangot kapott, az építés kis időre le is állt, majd állagmegóvás címén gőzerővel tovább folytatódott. A hatóságok komoly dilemma előtt álltak. Ha a bíróság ítéletének eleget téve az új eljárás keretében új környezeti hatástanulmány elkészítését rendelik el, nagy valószínűséggel kifutnak az unióval kötött megállapodásban rögzített befejezési határidőből. Így azonban a bíróság határozatát figyelmen kívül hagyva egyszerűbb megoldáshoz folyamodtak. Újra átnézték a rendelkezésükre álló iratokat, majd leltek egy olyan dokumentumot, amely alkalmasnak látszott az új határozat meghozatalára. Ettől kezdve újra sínre került az ügy. Gyorsan megszületett az új környezetvédelmi, majd építési engedély, az építkezés most már jogszerűen is tovább folytatódhatott. Az új környezetvédelmi engedélyt a SZIKE és két csömöri civil szervezet a bíróságnál azonnal megtámadta. Ebben az ügyben született meg most a bírói ítélet, mely igazolta a civileket, és az új határozat is megsemmisítésre került.

Mire ez az egész hercehurca a csomópontok körül, nem mindegy hány épült meg belőlük? - vetődhet fel a kérdés. A beruházó is ezt sugallja minden fórumon. Nos, mégis kikerülhetetlen némi történeti visszatekintés. Amikor az 1990-es évek elején szóba került az M0-s Csömör és Árpádföld közötti szakasza, szinte azonnal megmozdult a környék lakossága. Egyesületeket alapítottak, és megkezdődött az egyre elkeseredettebb "honvédő" háború. Sikerült az egyik önkormányzat által sebbel-lobbal meghozott határozatot visszavonatni, amelyet a következő években több mint fél tucatszor megerősített a képviselő-testület. Ekkor még mindkét önkormányzat saját lakossága mellé állt. Aláírásgyűjtés is folyt a két település érintett részein, melyben csaknem ötezren tanúsították, hogy nem kérnek ebből a szakaszból. Felmerült egy másik nyomvonal is, amely lakott területektől távol épült volna meg. A küzdelem váltakozó sikerrel folyt, hol a központi hatalom, hol pedig a helyiek látszottak győztesnek. Az ezredforduló után, az unióhoz való csatlakozás közeledtével azután egyre inkább a hatalom felé kezdett billenni a mérleg nyelve. Az önkormányzatok egyre kevésbé álltak szóba az érintett lakosság képviselőivel, ugyanakkor szemrebbenés nélkül tárgyaltak az állami szervekkel. Végül is mindkét önkormányzat beadta a derekát. A XVI. kerületben akkor vetődött fel az ötlet: úgy kell kihúzni a lakossági tiltakozás méregfogát, hogy megegyeznek abban, ne épüljön csomópont és lehajtó a leginkább kritikus területen, Csömör és Árpádföld között. Most éppen erre hivatkozik a beruházó: látszólag nem érti, miért akadékoskodnak a civil szervezetek, hiszen, úgymond, éppen az ő kérésükre épült eggyel kevesebb csomópont az autópályán. Igaz ugyan, hogy ezáltal valószínűsíthetően nagyobb forgalmi és környezeti terhelés nehezedik majd a megmaradó csomópontokra (amelyek közül egy még meg sem épült), de ez maradjon a jótékony homályban. Nos, a bíróság éppen ehhez nem adta áldását, most már másodízben.

Az azóta átadott autópálya igazolta a tiltakozók aggodalmait. Pest Rózsadombja - mondták nem is oly rég, de erre ma már egyre kevesebben emlékeznek. Félhivatalos forrásból származik ugyanakkor, hogy az M0-s átadása óta a Hungária körút forgalma csupán 2-3 százalékkal csökkent. Igaz ugyan, hogy a teherautó-forgalom egy része kikerült a körgyűrűre, de akárcsak az M0-s korábbi szakaszainál: a teherforgalom helyét a személyautók vették át. Tehát nem történt más, mint oly sokszor manapság: egyik helyről egy másikra exportáltuk a problémát. Még rágondolni is rossz, hogy ilyen módszerekkel hogyan fogjuk megakadályozni a közeledő klímakatasztrófát.

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    39 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS