belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | Jobmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. február
12. vasárnap

Tegyük végre helyre a "zsidó témát"!

Elie Wiesel nemrégiben itt járt Budapesten. A Nobel-díjas professzor konstatálta, hogy Magyarországon reneszánszát éli a zsidó közösségi élet, de aggasztja, amit a magyar szélsőségesekről hall, és amit itt látott. Ő is érezte, hogy hazánk nagyon megosztott, és ebben a kíméletlen, mindenre kiterjeszkedő politikai megosztottságban sajnos megint (vagy még mindig) ott van a „zsidó kártya”.

Dr. Köves Slomó| Népszabadság| 2010. január 26. |64 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Toleranciahorror | 2010. január 28. | 21:03:48

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Dr Photon | 2010. január 28. | 08:25:10

%
tukroznek.
Roviden ennyit a zsidosagrol, mint neprol, es mint vallasrol. Az egyszeru zsido hozzaallasa eppen olyan leegyszerusito, mint az egyszeru keresztenye. Tudast, felvilagosodast mindenkinek! Olvassa a wikipediat, kiegeszitheti tudasat azzal, amit a hitismereti orakon tudatosan elhallgattak! Ajanlom Dr Koves urnak is szives figyelmebe! Esetleg be is epitheti a jovo hitismereti tankonyveibe ezeket az informaciokat is, hisz pl a zsido enciklopediara is hivatkoztam!

Dr Photon | 2010. január 28. | 08:24:17

"Halász | 2010. január 27. | 20:42:13
Uram, minden egeszseges nep keveredik a korulotte elo nepekkel, hogy elkerulje a belterjesseget. A zsidosag eseteben, mint az emlitett wikipedia fejezet is irja, a belterjessegnek hatasa volt a ritka genetikus rendellenessegek felszaporodasara. Ilyen mas nepeknel is elofordult, pl a finneknel, izolalt nepcsoportok nagy tavolsagra laktak.
A zsidosag eseteben az identitas megorzese miatt valtak belterjesse, nyilvan. Tessek elgondolni, mi lett volna, ha egy szuk vallasi elit, pl a levitak, vagy a kohanitak evszazadokon keresztul csak egymas kozott hazasodtak volna (ami amugy az elvaras volt felejuk). Genetikai abszurdum. Ami valoszinuleg be is kovetkezett, ahogy on mondja azert, mert a termeszet 'nagy'. Ilyenkor nemely levita felesege talan hazassagot tort inkabb, mint degeneralt gyereket szuljon, igy kerultek az R1a genek a levitak koze. Mashogy hogy kerultek volna? De inkabb oruljon neki, mert ellenkezo esetben garantalt tomeges(ebb) genetikai degeneracio kovetkezett volna be. Abraham belekeverese a kepbe, meg mar a mitologiahoz vezet. Bizonyara volt egy alapito osatya, vagy eppen osatyak, akikhez aztan sokan csatlakoztak mas szemita nepekbol. Eleve a noi agon oroklodo zsidosag sem volt szabaly vagy hagyomany, csak a perzsa fogsag utan lett az, atveve egy perzsa hagyomanyt, a sok mas kozott: ajanlom figyelmebe az emlitett web-oldalakat - sajnos angol tudast igenyel az olvasasuk. Megnyugtathatom, hogy az ott irtak akademiai konszenzust tu

Halász | 2010. január 27. | 20:42:13

"Dr Photon | 2010. január 27. | 08:28:50

@Halász | 2010. január 26. | 10:52:53
Tisztelt uram, ha arra celoz, hogy a zsidosag mint etnikum genetikailag bizonyithato volna, akkor altalaban veve tevedesben van. Rovid osszefoglalas kedveerta wikipedia
askenazi cimszavat ajanlom onnek:
http://en.wikipedia.org/wiki/Ashkenazi_Jews
Ebbol roviden a kovetkezok derulnek ki: A zsidosag anyai agon tulnyomo reszt egyaltalan nem kozel-keleti eredetu geneket tartalmaz. Itt rogton latjuk, hogy az anyai-agi zsido szarmazas elmelete maris megdolt. Ami az apai agi oroklodest illeti, allitolag legfeljebb 12.5%-ban vannak a zsido ferfiak kozott nem kozel-keleti felmenokkel rendelkezok. Ezen tul erdemes megnezni, hogy a vallasi tisztseget betolto kohanitak, vagy levitak eseteben az askenazi illetve a szefard kohanitak/levitak teljesen eltero genmetikai eloszlast mutatnak. Az askenazi levitak kozott pl nagyon nagy szamu kozep-europai eredetu R1a genhordozo van, kb 50%-a az askenazi levitaknak. Szoval, igaz, ferfi vonalon bizonyithato a kozel-keleti etnikum genetikailag. Noi agon viszont nem. A ferfi vonalon sem teljesen egyertelmu, mert meg zart vallasi kasztok eseteben sem kozel-keleti az eredet az esetek mintegy feleben."

Tehát a zsidóság nem egy nép volt? Hogyan kapcsolható ehhez Ábrahám?

saman | 2010. január 27. | 15:38:09

Én alkalmasnak találnám a mai helyzetben mind a zsidóellenesség mind pedig a cigányokkal szembeni indulatok megértéséhez azt a nézőpontot, ami elsősorban abból a szempontból tekint a kultúrális különbségekre, hogy az eltérő kultúrák jelentenek-e versenyelőnyt vagy versenyhátrányt egy-egy kultúra számára a modernizációs fordulatoknál.
Amikor bekövetkezik a modernizáció, versenyelőnyt jelent-e a középeurópai zsidóság számára, hogy 12 éves korukban felolvasnak a tórából, azaz túlvannak egy olyan tanulási folyamaton, ami egy idegen nyelv elsajáításának nem kis fáradtsággal járó folyamata. Bizony, amikor az iskolarendszer megnyitja kapuit mindenki előtt, akkor ez a kultúrális másság egyszer csak modernizációs lépéselőnyként jelenik meg. Mára ez nem olyan súlyos kérdés, mint 100 évvel ezelőtt.
Ugyan úgy érdekes szempont, hogy a magyar lakosság nemzetközi összehasonlító vizsgálatok adatai szerint a világ egyik leg individualistább kultúráját alkotja. Minden kisebbség, bárhol éljen is, természetes módon hordoz önsegítő reflexeket. A határon túli magyarok ezügyben teljesen mások mint az anyaországban élők. Nem lenne baj ha szembenéznék az interkultúrális tanulás szemüvegén keresztül azzal a kérdéssel, hogy nem lehetne-e kollektivistább módon intézni az ügyeinket. A szélsőséges kirekesztés nem vezet sehová.

santiago | 2010. január 27. | 13:46:14

Végre egy cikk ami nem szapulja a magyarságot.Ausztriába szinte senki
nem jött vissza , lakásaikat elfogalták és
így lett a II.kerület, Leopoldstadt "judenfrei" .Azok a zsidók,
akik vissza akartak lakásaikba költözni azokat
a törvénytelenül beköltözöttek egyszerűen elzavarták.És a rendőrség
asszisztált nekik.

Mit mondott Tom Lapid , izraeli ex-igazságügyi miniszter,
pest-szabadkai túlélő :
" Jó lenne, ha csak annyi antiszemetia lenne másutt , mint Magyarországon."

sidorovich | 2010. január 27. | 08:50:44

A 100 000 fős zsidó kisebbséget a 100 000 fő súlyának megfelelően kell kezelni.

Kellene, pontosabban. Helyette a csapból is ők folynak.

Dr Photon | 2010. január 27. | 08:28:50

@Halász | 2010. január 26. | 10:52:53
Tisztelt uram, ha arra celoz, hogy a zsidosag mint etnikum genetikailag bizonyithato volna, akkor altalaban veve tevedesben van. Rovid osszefoglalas kedveerta wikipedia
askenazi cimszavat ajanlom onnek:
http://en.wikipedia.org/wiki/Ashkenazi_Jews
Ebbol roviden a kovetkezok derulnek ki: A zsidosag anyai agon tulnyomo reszt egyaltalan nem kozel-keleti eredetu geneket tartalmaz. Itt rogton latjuk, hogy az anyai-agi zsido szarmazas elmelete maris megdolt. Ami az apai agi oroklodest illeti, allitolag legfeljebb 12.5%-ban vannak a zsido ferfiak kozott nem kozel-keleti felmenokkel rendelkezok. Ezen tul erdemes megnezni, hogy a vallasi tisztseget betolto kohanitak, vagy levitak eseteben az askenazi illetve a szefard kohanitak/levitak teljesen eltero genmetikai eloszlast mutatnak. Az askenazi levitak kozott pl nagyon nagy szamu kozep-europai eredetu R1a genhordozo van, kb 50%-a az askenazi levitaknak. Szoval, igaz, ferfi vonalon bizonyithato a kozel-keleti etnikum genetikailag. Noi agon viszont nem. A ferfi vonalon sem teljesen egyertelmu, mert meg zart vallasi kasztok eseteben sem kozel-keleti az eredet az esetek mintegy feleben.

Jager László | 2010. január 27. | 02:12:22

Én például szeretem a Palesztínokat!
Én például egy zsidót sem ismerek!
Magyar annál több van a környezetemben.
És ezzel mások, hogy vannak!?
J.L.

MagyariHU | 2010. január 27. | 00:50:55

Moderálási alapelvek- komment törölve -

antivirtus | 2010. január 26. | 22:43:47

"Továbbá óvakodnunk kéne attól, hogy mint zsidók (!) azokat a (nem közvetlenül antiszemita) verbális vagy szimbolikus jelenségeket bíráljuk, amelyek a magyar nemzeti önszemlélet nehézségeivel függenek öszsze."
Na, Slomó rabbi még mindig nem bírta magát túltenni Novák Attila bírálatán.
http://nol.hu/velemeny/rabbik_a_felsohazban_
Ilyen sanda célozgatások kedvéért ugyan kár volt ezt a cikket megírni.

Men11 | 2010. január 26. | 22:16:20

Shlomo barátunk nagyon ügyesen kitalálta magának a valaha volt Status Quo irányzat jogutódjának szerepét. Ha ügyesen folytatja nemsokára némi amerikai segítséggel az övé lesz a Rumbach zsinagóga is. Középvonalas nézeteinek bölcs gyakorlati vonása amely nem csak ebben a cikkben hanem korábbi írásaiban is megnyilvánul a két politikai oldaltól való egyenlő távolságtartás. Ez számomra az elmúlt húsz év zsidókkal szembeni jobb és baloldali megnyilvánulásinak fényében igazságtalan, hiszen jobb oldalról a zsidók nem sok együttérzést és megértést kaptak, de a mostani választások után várhatóan kialakuló jobboldali politikai fölény tükrében talán nem is olyan ostoba taktika. Reméljük Shlomo nem fog csalódni a magyar jobb oldali politikai elitben. Azzal meglátásával, hogy ne tekintsem a szélsőjobb szimbólumait (az árpádsávos nyilas zászlót és a zsidó törvényeket aláíró Horthy-t dicsőítőket...stb, stb) zsidóellenesnek, pedig végképp nem értek egyet.

oregtitan | 2010. január 26. | 21:48:22

jehu | 2010. január 26. | 09:01:21 --- "Bajnai normális és Balog elfogadhatatlan megnyilvánulásai"... Há'persze, jehu-figyelő-polignacnak utóbbiak nyilván jobban fájnak. Minősítésükre elfogultsága, sőt, elvakultsága okán mindazonáltal illetéktelen, miként a rabbi illetékességének megállapítására is.
"A jobboldal és a szélsőjobboldal összemosása - balról? - nem jellemző. Az összekeveredés, összevegyülés annál inkább." --- van pofája idepiszkítani ezt a mondatot annak, aki egyike a legerőszakosabb összemosásra törekvőknek.

misima | 2010. január 26. | 21:18:07

Moderálási alapelvek- komment törölve -

MagyariHU | 2010. január 26. | 20:15:19

Moderálási alapelvek- komment törölve -

menekült2 | 2010. január 26. | 19:12:51

A bűn bűn bárki is követi el mégis ha a gázai bűncselekményekről beszélünk akkor már antiszemiták vagyunk. Nem, a bűnös bűneit ki kell mondani és meg kell büntetni. Ameddig ez nem történik meg addig ők se sírjanak!

Jonnie | 2010. január 26. | 18:53:13

Jager László | 2010. január 26. | 16:17:06

Érdekes.
Néha zsidó,néha román,néha szlovák,néha cigány,néha magyar!!!!!
Mikor fejezitek már be!!!!
Foglalkozzatok a megoldással!!!!!
Hát azt nem tudjuk!???????
Írni a süket dumát lehet,de ez semmire nem vezet!!!!
J.L.

Mert mi is a megoldás? Ja, azt nem tudod. Akkor veled is csak eggyel többen vagyunk. :D
Leülhetsz. Egyes.

Toleranciaterror | 2010. január 26. | 18:31:28

kereskedő | 2010. január 26. | 11:16:03

kereskedő, ezt nagyon jól felvezetted.

Hát ez itt a probléma. Magyarországon a magyar értékek megőrzésére nem jut pénz, miközben milliárdokat osztogat a kormány zsinagógákra.

Ezt a zsidóknak is észre kellene venniük és követelniük, hogy pl. a Feszty-körképet is újítsák fel. Ha pedig nem, akkor ők se fogadjanak el tüntetőleg addig egy fillért sem, amíg ez a követelésük nem teljesül.

Ha így viselkednének, hinnék az ilyen cikkeknek.

tapa | 2010. január 26. | 18:30:16

"Ne politikai meggyőződést takarjon, hanem a magyar politikától független, sajátos arculatú vallási-etnokulturális közösséghez való tartozást." - írja Köves.
Egyetértek.

Adamu | 2010. január 26. | 17:06:22

eclipse,
magadat skatulyázod be azzal, ahogy írsz,
még nem éltunk akkor, de ma a mi felelosségunk, hogy a holokauszt ne ismétlodjon meg,
ezzel és ezáltal eredményesebben tudjuk, a magyarokat sérto román-szlovák-szerb kollektív vádaskodásokat is kivédeni,
nem a zsidók az okozói a mai állapotunknak, nagy részt a szenvedoi mint bármelyikunk,

Jager László | 2010. január 26. | 16:17:06

Érdekes.
Néha zsidó,néha román,néha szlovák,néha cigány,néha magyar!!!!!
Mikor fejezitek már be!!!!
Foglalkozzatok a megoldással!!!!!
Hát azt nem tudjuk!???????
Írni a süket dumát lehet,de ez semmire nem vezet!!!!
J.L.

lacus48 | 2010. január 26. | 16:09:23

NolZoz | 2010. január 26. | 15:20:34

Én példának a horvátokat és a svábokat hoztam fel. Azért őket, mert felénk mint konszolidált nemzetiségek ők vannak a legtöbben. Nem szitokszó ha valakire azt mondjuk, hogy ilyen vagy olyan nemzetiségü.

pentagram | 2010. január 26. | 16:07:20

Elie Wiesel szavai hitelt érdemlőbb lenne, ha közöttünk élne.
A Nobel díjas író azt látott, amit akkor mondtak neki.
Eljöhetne az idő, amikor a zsidó szó hallatára az emberek egy vallásra, és annak követőire gondolnának, semmi többre.
De ehhez még több időre lesz szükség..
Amíg a kiválasztottság nevében az izraeli politika ilyen irányt képvisel, addig mindig lesznek akik nem tetszésüket fejezik ki, mindegy, hogy azt minek nevezzük
Egy országban, többféle ember csoportnak, egy közös érdeket kell/ene/ képviselni.

villámtibi | 2010. január 26. | 16:01:59

Karinthy Ferenc: "Micsoda zseniális, szörnyűséges nép ez a zsidóság. Évezredek óta gyűlölik, irtják, pogromozzák, de ha lélegzethez jut, percek alatt meggazdagszik, nyilván pökhendivé, irritálóvá lesz, akkor ismét pogrom, holocaust, s megint elölről.
A jellegzetes zsidó tulajdonság, hogy a vészben összetartanak, de amint jól megy a soruk, elbízzák magukat, kihívják a környezet ellenszenvét."

NolZoz | 2010. január 26. | 15:20:34

@Lacus:
"Végre úgy kéne beszélnünk a zsidókról mint a többi nemzetiségről."

Most is úgy beszélünk. Általában kettőről szoktunk zsidók, cigányok mindkettőről negatívan...a többiről meg nem

eclipse | 2010. január 26. | 15:19:31

Szóval akkor v.mi ilyesmi a nem létező szemitizmus,aminek van anti párja:
http://agymosott.blog.hu/2009/02/03/szemitizmus
http://www.lakatospal.hu/index.php?page=articles&id=2344
stb. a további kereséseket, rátok bízom.

lacus48 | 2010. január 26. | 14:20:49

Én elsősorban a címmel értek egyet.
Magát a cikk létrejöttét is pozitívnak gondolom.
Végre úgy kéne beszélnünk a zsidókról mint a többi nemzetiségről.
Soknemzetiségü környezetben az emberek általában tudják egymásról, hogy ki milyen nemzetiségü. Ez legtöbbször csak akkor téma amikor horvát vagy sváb bálba kell menni. Mindenki tiszteli a másikban az embert.

eclipse | 2010. január 26. | 14:13:51

adamu!
Olvasd el újra a hozzászólásomat, hátha megérted, mert amit te kiolvastál belőle, azt én nem írtam.
A terrorizmus egy kitalált szó, arra, hogy hogyan lehessen (már müködik) korlátlanul ellenörizni, és bebörtönözni embereket.
Az nem számít, hogy mi miben értünk egyet, hisz nem baj ha különbözőek vagyunk. A probléma, mégegyszer leírom, az-az, hogy mindig az antiszemitizmussal foglalkozunk, de ha ilyen van, akkor van szemitizmus is. Na ez a probléma egyik gyökere, de ezen te úgysem gondolkodnál el, mert már beskatulyáztál. na mindegy.

Adamu | 2010. január 26. | 14:13:25

A hazai zsidóságnak, sokkal bátrabbnak kellene lennie.
Nem miattuk volt Trianon, és nem miattuk vannak a jelenlegi gondok.
A Mazsihisz nem képviseli jól a zsidókat, akik donto tobbsége - hasonlóan a nem zsidókhoz - "kvazi" vallásos.
A zsidóknak nem szabad félnie, mert ezzel, az egész társadalmat tehetik bizonytalanná.

jehu | 2010. január 26. | 14:10:01

Whammy | 2010. január 26. | 09:43:56
Az "itteni emberek" közé tartoznak az itteni zsidók, zsidóknak nyilvánított emberek is, te tökfej!

Hóember | 2010. január 26. | 14:09:24

Moderálási alapelvek- komment törölve -

NolZoz | 2010. január 26. | 14:07:51

Jó cikk.
@Kikerics: "szóval "zsidózni", nos ez (sajnos!)akor is csak "önbecsapás" volt, mert magánkörökkben, igen-igen jelentős volt, sunyi "zsidóviccezés" és más "zsidózás" aránya!!!!!"

Épp ez a lényeg, magánkörben azt csinálsz amit akarsz, az nem kerül újságba TV-be! Nyilvánosan "kisebbségről" pedig inkább jót vagy semmit.

sos7 | 2010. január 26. | 13:43:46

Óvatoskodónak érzem az írást, gesztusokat tesz erre, is arra is, de kevés benne a prófétai szó, a karakán kiállás. Nem érdemes így lapulni, mert az nem vezet eredményre, bár megértem a helyzetet, ami ezt indukálja.

kikerics | 2010. január 26. | 12:19:17

Sajnos, bizony hogy, nem "jelentéktelen" és nem is kisebbség!
Egyébként, amikor a szucilizmusban "tilos" volt, úgymond, hivatalosan a khmmm...., szóval "zsidózni", nos ez (sajnos!)akor is csak "önbecsapás" volt, mert magánkörökkben, igen-igen jelentős volt, sunyi "zsidóviccezés" és más "zsidózás" aránya!!!!!

Jonnie | 2010. január 26. | 12:01:01

bo-56 | 2010. január 26. | 11:47:36

hanem a magyar társadalom betgségének egyik, ha nem legsúlyosabb tünete.

Ez a magyar társadalom betegsége dolog kicsit magyarázatra szorul.
1. Mi dönti el, hogy az egyén kit tolerál és kit nem?
a. Az egyén b. Valaki más?
Ha az egyén, hát ilyen a szabadság és demokrácia. A demokrácia betegség?
Ha valaki más, akkor hol a szabadság?

Adamu | 2010. január 26. | 11:48:42

eclipse
prototípusa vagy a szándékosan rossz meglátásoknak,
a roppant értelmes szomszédodtól kérdezd már meg, hogyan kellett volna megmentenie magát a zsidóságnak, az "elozo" holokauszttól,
1%-ot nagyon kevés ember képezhet, te biztos azt is tudod, név szerint kik lehetnek,
ovezd be magad, nincs kizárva, hogy az iráni nemzeti bank igazgatói kozott is van egy zsidó,
az a terrorista, aki szándékosan pl. védtelen civileket támad és gyilkol meg, írjad már meg légyszíves erre az izraeli példát, ja persze tudom, katonai muveletek, civil áldozatokkal, szerinted persze ez is terrorizmus,

ja, és olvasd el a cikket, mert arról még nem írtál

bo-56 | 2010. január 26. | 11:47:36

Nem hiszem, hogy a demokratáknak érdekük lenne homokba dugni a fejüket. A szerző által jelentéktelen kisebbségnek feltüntetett antiszemitzmus a szociológiai vizsgálatok alapján a következő kéept mutatja:

"Igen kiépültnek, stabilnak látszik egy antiszemita vélekedésblokk. Úgy tűnik, hogy a véleményt nyilvánítók legalább egyharmada aktív és következetes antiszemita. Velük szemben az antiszemitizmust határozottan elutasítók ugyan kisebbségben vannak, de ez utóbbiak számossága kijelentésenként, dimenziónként változik. 31 százalék ért egyet, és 27 százalék utasítja el azt, hogy "a zsidók kultúrája nagyon sajátos és nehezen illeszthető a többségéhez" (a pártkülönbség minimális, a Fidesz-választók 34, míg az MSZP-választók 30 százaléka hiszi ezt). A válaszadók 40 százaléka hiszi, és csak 30 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a "zsidók céljaik eléréséhez gyakran trükkökkel élnek" (a Fidesz-választók 50 százaléka, az MSZP- választók 32 százaléka vallja ezt). S a válaszadók 41 százaléka szerint (elutasítja 27 százalék) "túl nagy a zsidók befolyása a magyar nyilvánosságban s közéletben" (a Fidesz-választók 49, míg az MSZP-választók 32 százaléka értett itt egyet)."

Az egyedüli dolog, amiben egyet lehet érteni a szerzővel, hogy nem célszerű ezt zsidókérdésként tételezni, mert a nem csupán zsidók ellen, sőt újabban főként nem zsidók elleni idegengyűlölet nem zsidókérdés vagy cigánykérdés, hanem a magyar társadalom betgségének egyik, ha nem legsúlyosabb tünete.

kereskedő | 2010. január 26. | 11:16:03

Nejlon, tálca és vödör védi a Feszty-körképet, ja ez magyar!
2008.02.07.

Ópusztaszer - Kétszázmillió forint kellene a Feszty-körkép épületének felújítására, de sürgősen: most már ezt mondja a Szépművészeti Múzeum főrestaurátora is. A minisztérium az írásbeli jelentésre vár, a park és a megye egy pályázatra.
A képre még nem folyik víz, de az előtte lévő terepasztalra igen. Ezt a látogató nem veszi észre, mert a csurgás alá korhű cserépedényeket tettek. Hetekkel azután, hogy a televíziókban megjelent a Feszty-körkép megmentésére, közadakozásra buzdító reklám, megmozdult az Oktatási és Kulturális Minisztérium is. A tárca megbízta és Ópusztaszerre küldte a Szépművészeti Múzeum főrestaurátorát, Szentkirályi Miklóst. A szakember hétfői szemléjéről több sajtóorgánum is beszámolt. A főrestaurátor lapunk kérdésére azt mondta, maga a körkép nem szorul felújításra - csupán a régóta esedékes takarítást kellene elvégezni - a fölötte lévő tető azonban tényleg aggasztó, meg kell csinálni minél hamarabb.

kereskedő | 2010. január 26. | 11:15:23

2008. Szeptember 17.

Békéscsabán, ahol a holokauszt előtt közel négyezer zsidó élt, s ahova alig ötszázan tértek haza, ma a zsidó közösség 39 aktív tagot számlál. Számukra épült összesen 80 millió forintért az új zsinagóga, melyet a közeljövőben fel is avatnak - büszkélkedik a MAZSIHISZ.

A második világháború előtt két zsinagóga működött Békéscsabán, egy neológ és egy ortodox. A két épületet a hatvanas években adta el a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége, ahol ezek után csak a mikve épülete melletti kis közösségi házban maradt hely a még félszáz főt sem elérő közösségnek együtt gyakorolnia vallását. Ez viszont a kilencvenes évek derekán a városfejlesztés útjába került. Az önkormányzat kiemelten méltányos árat, 40 millió forintot adott a romos épületekért.

Az új zsinagóga felépítéséhez szükséges másik negyven millió forintot zsidó szervezetek, de elsősorban a MAZSIHISZ biztosította, amiből a Széchenyi ligetben a keleti blokk - háború utáni valószínűleg első - hitközségi zsinagógáját felépíthessék. MAZSIHISZ nyomán

kereskedő | 2010. január 26. | 11:14:03

Megújul a vásárhelyi zsinagóga mennyezete
2008.04.28. 04:00

Hódmezővásárhely - Az egyedülállónak mondható holokauszt múzeum kialakításával együtt az elmúlt években közel 200 millió forintot költöttek a vásárhelyi zsinagóga felújítására. Egyedül a repedezett mennyezet helyreállítása van még hátra, ami várhatón a nyár végére el is készül.

kereskedő | 2010. január 26. | 11:12:34

Átadták a felújított tokaji zsinagógát
2006. augusztus 18.

Kulturális és konferenciaközpontként működik a jövőben Tokaj egykori zsinagógája, amelyet felújítását követően szerda este, a Zempléni Fesztivál erre az alkalomra szervezett ünnepi műsora keretében adott át Májer János, a város polgármestere. Tokaj a zsinagóga felújításához európai uniós pénzre pályázott, s a mintegy 400 millió forintos helyreállítási költség 90 százalékát nyerte el, a fennmaradó hányadot az önkormányzat fedezte - közölte a polgármester. A megújult épület földszintjén és karzatán 250 néző foglalhat majd helyet. A tetőtérben, amelyet konferenciateremként alakítottak ki, ugyancsak 250 ember számára van hely.

eclipse | 2010. január 26. | 11:10:41

"Ő is érezte, hogy hazánk nagyon megosztott, és ebben a kíméletlen, mindenre kiterjeszkedő politikai megosztottságban sajnos megint (vagy még mindig) ott van a „zsidó kártya”."
Most azt hagyjuk, hogy Elie Wiesel valoban az-e akinek állítja magát. foglalkozzunk a mondattal.
Miért nem gondolkoznak el zsidó honfitársaink, de helyesebb lenne úgy fogalmazni, hogy miért nem gondolkoznak el azon, hogy MIÉRT PONT ŐK?
Roppant értelmes több diplomás szomszédom mondta egyszer, hogy a zsidóságot csak a zsidóság tudja megmenteni, egy újabb holokauszttól.
Természetesen mindenki tudja, hogy a zsidóság ennyire negatív megítélésért, nem az összes zsidó, hanem csak egy szük, max. 1 %-a a felelős, de a kollektív bünösség, mindig kollektív bünösség volt amióta a világ, világ, a Római Birodalomtól, Trianonon keresztül, az MSZP-ig.
Tisztelt Dr. Köves Slomó, úgye az, hogy FED önnek is mond v.mit, (érdemes megvizsgálni eme "nagybecsű" intézményt, szerepét a világban, tualjdonosi, vezetői hátterét)valahonnan "ezek" a tavalyi évben több profitra tettek szert, mint a teljes 1 évi magyar költségvetés?????Érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy miért csak az arabokat nevezi a nagybecsű USA (érdemes itt szintén megvizsgálni, hogy ki vannak a háttérben) terroristának és Izraelt nem????
E két kérdés megválaszolása, higgyje el közelebb vissz a probléma okához és, így talán a megoldáshoz is, mint egyéb vallási kérdések.

kereskedő | 2010. január 26. | 11:10:40

A szegedi zsinagóga felújítására pályázik a zsidó hitközség
Az 1903-ban épült szegedi zsinagóga felújítására nyújt be pályázatot a szegedi zsidó hitközség – közölte Lednitzky András elnök szerdán a csongrádi megyeszékhelyen.
A Baumhorn Lipót tervei alapján készült műemlék épület teljes felújítása mintegy 1,5 milliárd forintba kerülne, ekkora összeg azonban még pályázati forrásokból sem teremthető elő. Ezért jelenleg a külső homlokzat rekonstrukcióját és az egyik torony rendbehozatalát tervezik – mondta az elnök sajtótájékoztatóján.Az elmúlt évek során folyamatosan zajlott az épület felújítása, s eddig több száz millió forintnyi munkát végeztek el. Elkészültek a rekonstrukció tervei, megújult az orgona, a padsorok és az épület kupolája, a tetőszerkezet, a négy toronyból három, és új díszkivilágítást kapott a zsinagóga – közölte Lednitzky András. Már elnyert támogatásokból a beázások miatt megrongálódott öltöző és az orgonához vezető torony belső felújításához látnak hozzá hamarosan – tette hozzá.A hitközség a Dél-Alföldi Operatív Programhoz nyújt be pályázatot. A munkálatok teljes tervezett költsége 600 millió forint. A 90 millió forintnyi pályázati önerő előteremtéséhez az önkormányzattól remél segítséget a hitközség. Szintén a pályázat keretében folytatnák a hitközség székházának felújítását is. A műemlék épület tetőszerkezetét és belső homlokzatát már helyreállították, s elkészült a lift is, most a külső homlokzat rekonstrukciója következne. Az épület pincéjében egy kóser

kereskedő | 2010. január 26. | 11:06:02

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) kapta meg az államtól október végén a 46 éve nem működő budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát. A zsinagógára a magát a harmadik utas, az épület valamikori tulajdonosa, a Status Quo Ante szellemi utódjának tartó Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) is igényt tartott. A Mazsihisznak a zsinagógáért le kellett mondania Budakeszi úti villájáról, amely a közelmúltig a kanadai nagykövetségnek adott otthont.
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija szerint a Mazsihisz hallani sem akart arról, hogy ők kapják meg a zsinagógát, pedig abba is beleegyeztek volna, hogy a tulajdonjog maradjon a Mazsihiszé, s ők csak üzemeltessék. Kövesék vállalták volna, hogy félmilliárd forintért felújítják az épületet.
Tordai Péter, a Mazsihisz alelnöke a felújítás összegéről pontos adatot nem tudott mondani, egy- és nyolcmilliárd forint közöttire becsülte, attól függően, hogy a svájci Karl Lutz Alapítvány beszáll-e a projektbe. Ha nem, marad az egymilliárdos változat. A maximális, a nyolcmilliárdos tervek szerint az épületnek lenne pincéje is, amelyben zsidó színház működne. A felújítás kettő-négy évig tarthat.

Szegő Péter

kereskedő | 2010. január 26. | 11:02:58

Lehet számolgatni...az 5000 zsinagógába járó közül hány lehet Győrben...

kereskedő | 2010. január 26. | 11:01:50

Megújult a győri zsinagóga
(www.kisalfold.hu 2007.12.30.)

A Széchenyi István Egyetem kezelésében lévő egykori győri zsinagóga oldalszárnyainak felújításával befejeződött az épületegyüttes rekonstrukciója. A zsinagóga több mint 570 millió forintból újult meg, ennek nagyobb részét - 471 milliót - állami forrásból finanszírozták.

Az egyetem 100 millió forinttal járult hozzá a 19. század második felében épült zsinagóga és a hozzá kapcsolódó két épületszárny, valamint a díszudvar megszépítéséhez - tájékoztatta a Független Hírügynökséget Winkler Csaba, a Széchenyi István Egyetem titkárságvezetője.

A felújított épületszárnyakban az iskola zeneművészeti intézete kapott helyet, a többi részben pedig kiállításokat, koncerteket és konferenciákat tartanak a jövőben

kereskedő | 2010. január 26. | 10:59:51

Sok kérdésre megtaláljátok a választ ebben a cikkben:
http://hvg.hu/velemeny/20091019_zsido_antiszemitizmus.aspx
Magyarországi zsidók dilemmája: lapítsanak vagy álljanak ki?
A magyarországi zsidóság jövőjéről tartottak a Mensch Alapítvány szervezésében a budapesti Bálint Zsidó Közösségi Házban kerekasztal-beszélgetést. Ez a jövő változatlanul ellentmondásokkal terhes.
Vajon nemcsak az Örökkévaló tudja, hogy mit hoz a jövő? – nyitott a moderátori szerepet vivő Betlen János újságíró. „Nem vagyok professzionális zsidó” – kezdte felszólalását Gerő András történészprofesszor, aki arra hívta föl a figyelmet, hogy a zsidóságot sok mindennek lehet tartani: népnek, nemzetnek, vallásnak. Ennek, mint fogalmazott, az az oka, hogy a XVIII. században elkezdődő zsidó szekularizáció hatására „a zsidóság fogalma szétesett”. Szerinte a zsidóság nem származás, hanem identitásválasztás kérdése. Azt mondta: Magyarországon mintegy százezer zsidó élhet, közülük még a legnagyobb ünnepek idején is csak öt-hatezer – tehát elenyésző kisebbség – járhat zsinagógába, tehát a vallás nem közös élménye a magyarországi zsidóságnak, s nem az – tette hozzá egy, a közönség soraiból érkezett hozzászólásra – Izrael szeretete sem, hiszen a magyarországi zsidóságnak nem az egésze barátja Izraelnek: „Izrael nem közös történet”. A közös élmény szerinte a Soá, azaz a Holokauszt.

A Soá mellett, alapvető zsidó identitásképző tényező Magyarországon az antiszemitizmus, ami nemcsak a teljesen szekuláris zsidóknál,

Halász | 2010. január 26. | 10:52:53

Kedves Dr Photon!

| 2010. január 26. | 10:39:49

Az "etnika" kérdése ővodás kérdés. A Természet meglehetősen egzakt dolog. Minden népnek van egy rá jellemző genetikai állománya. Innéttől kezdve mondhat bármit egy rabbi a zsidókról, vagy egy turbómagyar a magyarokról, attól még az "etnikum" az, aminek a természet teremtette. A civilizáció és ennek szabályai emberi "találmányok", ebből adódóan sztubjektívek, és bizony sokszor köszönőviszonyban sincsenek a Természet valóságával.

Adamu | 2010. január 26. | 10:41:55

A hazai zsidóságnak, sokkal bátrabbnak kellene lennie.
Nem miattuk volt Trianon, és nem miattuk vannak a jelenlegi gondok.
A Mazsihisz nem képviseli jól a zsidókat, akik donto tobbsége - hasonlóan a nem zsidókhoz - "kvazi" vallásos.
Nem szabad félni, mert ezzel, az egész társadalmat teszi bizonytalanná.

Dr Photon | 2010. január 26. | 10:39:49

%
Erdekes meg "Ne politikai meggyőződést takarjon, hanem a magyar politikától független, sajátos arculatú vallási-etnokulturális közösséghez való tartozást". Tehat a hazai zsidosag etnikai kisebbseg volna? Ez egy kenyes kerdesre adott voltakeppen explicit valasz, ami megosztja a hazai zsidosagot, legalabbis a felszinen ugy tunik. Ugye, ha nem volna etnikai arca ennek a kerdesnek, akkor mondhatni, senki se torodne vele...

Dr Photon | 2010. január 26. | 10:36:38

Erdekes cikk. Bar kicsit amolyan vasarnapi, vagy eppen sabbat-i predikacio az ize: nehez kerdeseket akar boncolgatni tabutores nelkul, a sokszoros polkorrektseg (akar a vallasi hagyomany, akar a tortenelem es politika tekinteteben) keretein belul.

Imadom az egyik szavat: "elkülönböződő", lasd:
"s aki a zsidóság önálló, elkülönböződő létét nem ismeri el, az maga is a probléma része"

Soha az eletben ezzel a szoval a magyarban nem talalkoztam. Le merem fogadni, hogy a rabbiiskolaban igy forditjak a "parusim" szot heberbol, amire a "farizeus" szo eredetet vissza szokas vezetni. mert ugyebar a farizeusi mozgalombol alakult ki a rabbinikus judaizmus a masodik templom lerombolasa utan.

S ha mar teologiai melysegeknel tartunk: esedezve kerem a szerzot, hogy ugyanmar kommentalna a farizeusi mozgalom perzsa eredetet:
http://www.jewishencyclopedia.com/view.jsp?artid=147&letter=Z
http://www.cais-soas.com/CAIS/Religions/iranian/Zarathushtrian/zoroastrianism_influence.htm

S, ha valoban igy van es emberi kitalalasok, vallasi otletek adasa-vetele vezetett a judaizmus kialakulasahoz (ahogy a keresztenysegehez is), es ha ez a tomegek tudataban is elterjed, ugyan ki fog a jovoben meg a judaizmushoz ragaszkodni? (mellesleg, tenyleg megdobbento, hogy heberben a perzsa az "farsi", ami a fennt idezett tanulmanyokban is a farizeus szo egy lehetseges etimologiaja).

Erdekes meg "Ne politikai meggyőződést takarjon, hanem a magyar politikától független, sajátos arculatú vallási-etnoku

remetebal | 2010. január 26. | 10:26:14

komszomol | 2010. január 26. | 08:10:58

"Ilyen kifinomult taktikával hány zsidóval kevesebb ment volna füstbe Auswitzben?

Szerintem a fasisztákat nemigen érdekli, hogy a zsidók milyen módon védekeznek, vagy vonulnak passzivitásba, őszintén szólva az én értékelésemet sem befolyásolja."

A cikk lényegi mondanivalója nem erről szól. Nem értem, a kolléga miért hadakozik "fasisztákkal"? Világosan le van írva a cikkben, hogy "A mai mainstream baloldaltól ugyancsak távol áll ez a felfogás."

Én az ilyen hozzászólásokat látva gondolom csak azt, hogy Köves Slomó írása nem egészen pontos. Úgy lenne ideális, hogy "a mai (vélhetően hamarosan kialakuló) mainstream baloldaltól ugyancsak távol áll ez a felfogás." (Ha ugyanis Bajnai lenne a "mainstream baloldal", akkor lenne igaz, az eredeti mondat.)

Jonnie | 2010. január 26. | 10:26:04

komszomol | 2010. január 26. | 08:10:58

Nem igazán értek egyet. Ilyen kifinomult taktikával hány zsidóval kevesebb ment volna füstbe Auswitzben?
----Kevesebb? Miért lett volna kevesebb? Az összes odakerült volna. '44 márc. 19-én (Fall Margarethe) jöttek a németek és kerültek a nyilasok hatalomra. Ha pedig '41 márc. 19-én jöttek volna? Több idő, több halott. Egyenes arányosság.

Szerintem a fasisztákat nemigen érdekli, hogy a zsidók milyen módon védekeznek, vagy vonulnak passzivitásba, őszintén szólva az én értékelésemet sem befolyásolja. Adott körülmények között inkább az "ellenséghez" átszökés, és a fegyveres ellenállásban való aktív részvétel lett volna a helyes. Az igazi ellenállók és antifasiszták között kevés zsidó volt (bár a "kevés" természetesen szubjektív kategória).
---Ezt a dezertálás, átszökés, fegyveres ellenállás dolgot el tudnád bővebben magyarázni?

Whammy | 2010. január 26. | 09:43:56

Nagyon jó cikk. Az itteni zsidóságnak szerintem is némi megértést kéne mutatnia a magyarság iránt. El kéne fogadni, hogy az itteni embereknek Trianon, a Don kanyar, a szocializmus igen is tragédiát okozott. És nem hergelni őket azzal, ha szélsőjobboldaliak, ha ezekről egyáltalán beszélni mernek. Ahogy persze a magyarságnak is türelmet kellene mutatnia.
Battonya - az antiszemitizmus nem magyar jelenség. Szinte mindenhol létezik, ahol van zsidóság. Mert lehet, hogy Mussolini, Franco vagy Pinochet nem volt az, de Hitler, Sztálin vagy éppen Henry Ford igazán az volt.

jehu | 2010. január 26. | 09:01:21

A "zsidókérdés" nem vallási kérdés. A magukat zsidóknak (is) vallók, ill. az annak minősítettek döntő többségét semmiféle judaizmus sem érdekli... Ennél fogva semmi különös többletilletékessége sincs e dologban egyetlen rabbinak sem...
Különösen akkor, ha szerinte Bajnai normális és Balog elfogadhatatlan megnyilvánulásai "egymáshoz nagyon haonlók".
A jobboldal és a szélsőjobboldal összemosása - balról? - nem jellemző. Az összekeveredés, összevegyülés annál inkább.

Leviticus | 2010. január 26. | 08:52:58

Meglepően jó írás.
Úgy látszik,Dr Köves Slomó nem véletlenül lett vezető rabbi fiatal kora ellenére.
60-70-es éveikben járó püspökök szájából sem hallottam eddig ilyen árnyalt megközelítést.
De lehet,hogy nem hallgattam eleget az egyházi műsorokat. :)

andras1 | 2010. január 26. | 08:33:24

A "zsidó téma" miért ne lenne politikai kérdés? Izrael megalapítása óta az.

komszomol | 2010. január 26. | 08:12:00

Javítás: "taktikával. Hány"

komszomol | 2010. január 26. | 08:10:58

"De tehetnénk ez ellen valami keveset mi zsidók is. Az adott esetben szükséges önvédelem nagyon határozott és markáns vállalása mellett, kifejezetten kerülnünk kellene, hogy a különböző politikai csatározások „zsidó” vagy „antizsidó” színezetét hangsúlyozzuk. Továbbá óvakodnunk kéne attól, hogy mint zsidók (!) azokat a (nem közvetlenül antiszemita) verbális vagy szimbolikus jelenségeket bíráljuk, amelyek a magyar nemzeti önszemlélet nehézségeivel függenek öszsze."

Nem igazán értek egyet. Ilyen kifinomult taktikával hány zsidóval kevesebb ment volna füstbe Auswitzben?

Szerintem a fasisztákat nemigen érdekli, hogy a zsidók milyen módon védekeznek, vagy vonulnak passzivitásba, őszintén szólva az én értékelésemet sem befolyásolja. Adott körülmények között inkább az "ellenséghez" átszökés, és a fegyveres ellenállásban való aktív részvétel lett volna a helyes. Az igazi ellenállók és antifasiszták között kevés zsidó volt (bár a "kevés" természetesen szubjektív kategória).

ikaljan | 2010. január 26. | 08:10:45

Azt gondolom, Köves Slomónak a maga szempontjából igaza van. Aki a zsidóságot vallásként éli meg, értelemszerűen így látja azt.

Csakhogy - és lehet, hogy ez a szerzőnek nem tetszik, de a helyzet az, hogy XX. századtól a zsidóság, mint önmeghatározás sem járt mindig együtt a judaizmussal, kialakult annak szekuláris, a zsidóságot kizárólag "népként", "nemzetként" felfogó változata, amelyben a judaizmus csak, mint tradíció játszik szerepet.
Ez a felfogás viszont történetileg is az antiszemitizmusra adott egyfajta válasz, ellenreakció volt, tehát e narratívában a "zsidó" fogalom szükségszerűen kapcsolódik az antiszemitizmus fogalomköréhez.

aaron | 2010. január 26. | 08:09:18

Moderálási alapelvek- komment törölve -

mizar | 2010. január 26. | 08:01:45

Moderálási alapelvek- komment törölve -

evanagyi | 2010. január 26. | 05:11:57

Remek, okos, ertelmes cikk. Gratulalok a szerzonek az kozertheto fogalmazasert a tema tisztanlatasa erdekeben tett erofesziteseert.

HIRDETÉS

Magyarország ebből a szempontból különleges helyzetben van. A világon ez az egyetlen olyan hely, ahova több tízezer holokauszt-túlélő visszatért, itt maradt, s hazájának tekintette, tekinti ezt az országot gyermekeivel, unokáival együtt. Itt élnek azokkal – azok gyermekeivel, unokáival – együtt, akik aktívan támogatták az ő elpusztításukat, vagy csak a közönyükkel asszisztáltak hozzá. (És természetesen azokkal együtt is, akik bátran kiálltak a védelmükben).

Amerikában és Nyugat-Európában is élnek tettesek, cinkosok, túlélők, zsidó közösségek gyermekestül, unokástul, de nem azzal a párhuzamos kontinuitással, mint nálunk. Talán ez a magyarázat arra, hogy miért van oly heves politikai csatározás Magyarországon a holokauszttagadás, vagy a gyűlöletbeszéd elleni törvények körül, miért fullad állandóan kudarcba a törvényalkotás vagy a meglévő törvények alkalmazása. Ez magyarázza meg talán azt is, hogy miért sokkal nehezebb nálunk, mint másutt, „szembenézni a holokauszttal”.

Tény, hogy – különféle történelmi okokból – a magyar jobboldal politikai ideológiájának része volt a „zsidókérdés”, melyet a jobboldal kisebb vagy nagyobb csoportjai kitelepítéssel, numerus clausussal, zsidótörvényekkel vagy deportálással gondoltak „kezelni”. A kiinduló föltételezés az volt, hogy a zsidóság de facto – és adott esetben de jure – létezik mint egységes entitás, s ez az entitás társadalmi problémák és feszültségek forrása, melyek megoldását az entitás önálló létének megkérdőjelezésében kell keresni.

HIRDETÉS

Aki a zsidóság társadalmi szerepét nem mint problémát tételezi, s aki a zsidóság önálló, elkülönböződő létét nem ismeri el, az maga is a probléma része. Ennek alapján a kevéssé erőszakolt jobboldali interpretációkban is könnyedén azonosíthatták a kommunizmust par excellence zsidó ideológiaként a „zsidó érdekkörrel”. (Ezt nyilván elősegítette az a tény is, hogy a kommunista igehirdetők és aktivisták között igen nagy számban voltak zsidó származású emberek, akik amúgy nem létezőnek tekintették zsidó mivoltukat.)

A rendszerváltozás után feléledt mainstream jobboldaltól távol állnak a fent említett alaptételek, de a hatásuk részben megmaradt. Ezért van az, hogy a mainstream jobboldal általában igencsak relativizálva tud viszonyulni az antiszemita jelenségekhez.

A másik végletben a magyar kommunista baloldal ideológiai alaptétele pedig az volt, hogy a „zsidókérdés” egyetlen legitim megoldása (az internacionálé „nemzetek felettiségének” és az ateizmusnak a jegyében) a zsidóság teljes asszimilációja, „emancipációja”, a zsidóság vallási intézményeinek (más vallási intézményekhez hasonló) ellehetetlenítése, a zsidó identitás (vallási vagy cionista) megélhetőségének teljes tagadása. Ennek megfelelően a következő beidegződések váltak eme eszmevilág részévé. 1. „Zsidókérdés” nincs, mert a zsidóság nem létező, elmúló fogalom, amit a teljes asszimiláció hamar fel fog számolni. 2. Ha valaki mégis létező fogalomként vagy jelenségként beszél a zsidóságról, az annak a jele, hogy szerinte van „zsidókérdés”, tehát az illető fasiszta.

A mai mainstream baloldaltól ugyancsak távol áll ez a felfogás. Mégis: a hatása, a beidegződés némelyest érezhető. Leginkább abban a hajlamban, hogy (olykor tudatosan, politikai taktikai okokból is) öszszemossák a szélső- és a közép-jobboldalt, és folyamatosan az „elhatárolódás” szükségességét hangsúlyozzák.

Sajnos tehát a rendszerváltás után sem sikerült teljes mértékben megszabadulni ezektől a beidegződésektől, és így a „zsidó téma” bizonyos értelemben nem a valódi súlyának megfelelő szerepet kapott. Ennek az oka pedig az, hogy a politikai pártok a rasszista megnyilvánulásokkal kapcsolatos álláspontjukat az „ősi” beidegződéseik és aktuális taktikai érdekeik alapján alakítják ki, és azokat nem a súlyuknak megfelelően kezelik, alul- vagy felülértékelik.

A „zsidó–magyar együttélés” konferencián felszólaló két politikus, Bajnai Gordon és Balog Zoltán egymáshoz nagyon hasonló módon utalt erre a káros „taktikázásra”. A miniszterelnök szavaival: „Nekünk, demokratáknak, jobb- és baloldaliaknak egyik legnagyobb hibánk az, hogy hagytuk a politikai versengés és szembenállás egyik újabb frontjává válni az antifasizmus ügyét”. Vagy ahogy Balog Zoltán – a saját politikai oldalának sérelmét kommunikálva – mondta: „Ne engedjük, hogy az antiszemitizmus vádját politikai csodafegyverként használhassák!”

Könnyedén belátható, hogy a 3-5 százaléknyi meggyőződéses antiszemita elkerülhetetlen jelenlétén túl az igazi probléma az, hogy a „zsidó téma” politikai kérdésként jelenik meg. Ha ezen sikerülne (sikerült volna) mindkét nagy politikai erőnek felülkerekednie, akkor talán kevesebb muníciója lenne (lett volna) a szélsőjobboldalnak, vagy legalábbis nem válna (vált volna) olyan elfogadottá az antiszemita nyelvhasználat.

De tehetnénk ez ellen valami keveset mi zsidók is. Az adott esetben szükséges önvédelem nagyon határozott és markáns vállalása mellett, kifejezetten kerülnünk kellene, hogy a különböző politikai csatározások „zsidó” vagy „antizsidó” színezetét hangsúlyozzuk. Továbbá óvakodnunk kéne attól, hogy mint zsidók (!) azokat a (nem közvetlenül antiszemita) verbális vagy szimbolikus jelenségeket bíráljuk, amelyek a magyar nemzeti önszemlélet nehézségeivel függenek öszsze.

Rá lehet mutatni arra, hogy ezek a jelenségek a Bibó István tanulmányának címében foglalt jelenségcsoport tünetei („Eltorzult magyar alkat – zsákutcás magyar történelem”), de nem a zsidóellenesség szimbólumai. Habár sajnos a két eszmeiség szószólói gyakran személyükben keverednek, nagyon kontraproduktív, ha mi e kettőt eszmeiségében is öszszekényszerítjük.

És ami még fontosabb: nekünk is arra kellene törekednünk, hogy a „zsidó” fogalmát kiemeljük a „zsidókérdés” és az antiszemitizmus narrációjából. Hiszen nekünk magunknak is meg kell győződnünk arról, hogy a zsidóság nem elsősorban szenvedő sorsközösséget, a zsidóság említése pedig nem kizárólag antiszemitizmust jelent. Nekünk magunknak is segítenünk kéne azon, hogy a zsidóság ne egy nagyon szerencsétlen és egyben végzetes politikai narratíva része legyen, hanem szóljon arról, amiről valóban szólnia kell: a judaizmusról.

Ne politikai meggyőződést takarjon, hanem a magyar politikától független, sajátos arculatú vallási-etnokulturális közösséghez való tartozást. Amelybe nem csupán az igazi vagy vélt támadások elől menekülünk, hanem ahova – ha nem is szabad választásunk folytán, de mások értékítéletétől függetlenül – kimondottan és tudatosan tartozunk.

A szerző az EMIH vezető rabbija

Címkék: zsidó, Fórum
 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    64 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS